1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Gróf Bethlen István

549 leözi Zoológiai Kongresszus szervező bizottságának alelnöke, a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság, az Országos Felsőoktatási Tanács, az Országos Természettudományi Tanács és az Országos Ösztöndíjtanács tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsának szakértő-tanácstagja, a Horthy Miklós kollégium igazgatótanácsának tagja. Kitüntetései a koronás arany érdemkereszt és a legfelsőbb dicsérő elismerés. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok Gróf Bethlen István 1874-ben született Gernyeszegen, Marostorda vármegyében. Református, nős, földbirtokos, m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazottminiszterelnök. Atyja Bethlen István gróf^ anyja Teleki Ilona grófnő volt. Középiskolai tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, azután a Budapesti tudományegyetem jogi karán folytatott tanulmányokat és elvégezte a magyaróvári Gazdasági Akadémiát is. Tanulmányainak befejeztével beutazta egész Európát és ÉszakAmerikát. Szülő vármegyéjének politikai életében már fiatalon szerepelt és 1901-ben választották meg elsőízben képviselőnek a mezőségi választókerületben a szabadelvű párt programjával. 1903 novemberében a katonai kérdés körül támadt bonyodalom során Apponyi Albert gróffal együtt a függetlenségi és 48-as párthoz csatlakozott és választókerülete 1905-ben és 1906-ban ennék a pártnak programjával választotta meg, újból képviselőnek. A függetlenségi párt kettéválásakor Kossuth Ferenccel tartott és 1910-ben Kossuth-párti programmal választották meg immár negyedízben a mezőségi kerületben. Araidőn Károlyi Mihály gróf lett a függetlenségi párt elnöke, többedmagával kilépett a pártból és Andrássy Gyula gróf alkotmány pártjához csatlakozott. Többízben tagja volt a delegációnak. Tisza István gróf miniszteri tárcát is ajánlott fel neki. I. Ferenc József belső titkos tanácsossá nevezte ki. A forradalom kitörése után egyelőre visszavonult a politikai élettől, de már az 1919-re forduló télen megkezdte az ellenforradalmi szervezkedést és 1919 februárjában konzervatív nemzeti programmal megalakította a Nemzeti Egyesülés Pártját. A bolsevizmus kitörése után először Bécsbe menekült, majd Szegedre ment és mint a szegedi kormány megbízottja került vissza ismét Bécsbe az ellenforradalmi mozgalom irányítására. A bolsevizmus bukása után Budapesten résztvett a Clark-féle tárgyalásokon, de java munkásságát