1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Dr. Voinovich Géza

546 levelező tagjának, 1935-ben rendes tagjának választotta. 1916 óta tagja az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak, amelynek 1926 óta elnöke. 1934 óta elnöke a Magyar Országos Orvos-Szövetségnek, majd 1936 óta elnöke a Magyar Országos Orvosi Kamarának. 1934 óta elnöke a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek, elnöke volt a Magyar Sebésztársaságnak, osztályelnöke a Felsőoktatásügyi Tanácsnak, rendes tagja a Közegészségügyi Tanácsnak, választmányi tagja a Magyar Természettudományi Társulatnak, rendes tagja a Deutsche Gesellschaft für Chirurgie-nak, levelező tagja Wiener Ärztegesellschaftnak és a Gesellschaft Wiener Chirurgen-nak. Kitüntetései a Magyar Érdemrend középkeresztje, a Legfelsőbb Elismerés, a Ferenc Józsefrend tiszti keresztje, a II. osztályú polgári hadi érdemkereszt, a Corvin-koszorú, a Vöröskereszt Hadiékítményes tiszti érdemkeresztje és csillaga, a bolgár és német Vöröskereszt hadijelvénye. Nagyobb munkái: Általános sebészet, 3 kötet, Sebészklinikai előadások, 4 kötet, A vastagbél elsődleges sarkomái, A varróanyagok sorsa a szervezetben, A lép sebészete, Az exophthalmus, A gyomorsebészet három kérdése, A csontdaganatok, A rák sebészi kezelése, A hasnyármirigy sebészete, A sebészeti ültetésről, A csontok- és izületek bujakórja, Az alkat sebészi jelentősége és a Külső rákokról. Dr Voinovich Géza (Magyar Tudományos Akadémia) 1877-ben született Debrecenben. Római katolikus, nős, író. Középiskoláit a debreceni piarista főgimnáziumban és a budapesti II. kerületi főgimnáziumban végezte, az egyetemet Budapesten. Az egyetemi évek végeztével a magyar irodalomtörténet magántanára lett a kolozsvári tudományegyetemen. 1902—3-ban kiadta báró Eötvös József összes műveinek első teljes kiadását, életrajzzal, amely a Magyar Tudományos Akadémia pályadíját nyerte. Szerkesztette Ambrus Zoltánnal a Klasszikus Regénytár 80 kötetét és az egyes írókról írt tanulmányai külön is^ megjelentek. 1907-ben megírta a Heinrich Gusztáv által szerkesztett Egyetemes Irodalomtörténetben az angol irodalom történetét. 1910-ben levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia és már előbb — Gyulai Pál halála után — rábízta a Budapesti Szemle szerkesztését, amelyet azóta is vezet. 1912-ben a Kiisfaludy-Társaság tagja, később titkára, majd. Berzeviczy Albert mellett másodelnöke lett. 1915-ben a Kisfaludy-Társaság kiadásában jelent meg „Madách Imre és Az ember tragédiája" című műve, mely második kiadást is ért és kivonatosan németre is lefordították. Kiadta Petőfi összes, Arany János kisebb költeményeit és Lévay József hátrahagyott verseit. 1922-ben