1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Dr. Hültl Dezső

529 fejlődésének. Éveken át erős és önzetlen működést fejtett ki különböző jótékonysági egyesületek vezetőségében. 1909-ben választották meg a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjává. A háború után mint a keresztény és nemzeti irány híve állott a közügyek szolgálatába és főként gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Tiszteletbelli tagja a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének, alelnöke a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, tagja az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga országos igazgatóságának, az Országos Iparügyi Tanácsnak, a Mérnöki Tanácsnak, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak. Tulajdonosa a Ferenc József-rend lovagkeresztjének és a Vaskorona-rendnek. Dr Hültl Dezső (József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöki és építészmérnöki kara) 1870-ben született Felsőbányán, Szatmár vármegyében. Római katolikus, nős, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyilvános írendes tanára, oki. építész. Az elhunyt Hültl Hümér dr professzornak testvéröccse. Középiskoláit a budapesti kegyesrendiek főgimnáziumában végezte, majd a Józsefműegyetemnek lett hallgatója és Ott szerezte építészi oklevelét. 1906-ban avatták építészdoktorrá Budapesten. Berlinről írt tanulmánya feltűnést keltett. Kedvenc tanulmánya az olasz renaissance volt. 1910-ben már a József Műegyetem magántanára volt s 1913-ban a mű- és díszépítéstan nyilvános rendes tanárává nevezitek ki. Most az újkori építéstan nyilvános rendes tanára. A műegyetem mérnöki és építészeti osztályának az 1917—18. s a rákövetkező tanévben is dékánja volt, az 1931—32. s a rákövetkező tanévben pedig a József Műegyetem rektora. Nevéhez sok építészeti alkotás fűződik, így a Gazdák Biztosító Szövetkezetének palotája^ a piaristák budapesti belvárosi rendháza és gimnáziuma, az Angol Kisasszonyok zugligeti temploma és a Pajor Szanatórium épülete. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Elnök céhmestere a Steindl-cégnek. A kormányzó érdemeiért 1930-ban a Corvin-koszorúval, 1938-ban a Magyar Érdemrend Középkeresztjével, 1939-ben pedig a CorvinJánc adományozásával tüntette ki. Tagja a Szent István Akadémiának, ara Országos Ösztöndíj tanácsának, a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsának, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottságnak, az Országos Felsőoktatási Tanács elnöki tanácsának, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazagtóságának és választmányának. A Magyar Mérnök- és Építészegylet volt alelnöke és egyleti tanácsának tagja. A Magyar Képzőművészeti Társulat művészalelnöke, a Benczúr Társaság tiszteleti tagja, a Magyar Képzőművészek Egye34