1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Dr. Fellner Frigyes

524 zetet, valamint a tisztviselők takarék- és segélyegyesületét mint szövetkezetet. 1916-ban a házai hasznos szőrmés és szárnyas vad értékesítésének szervezését kezdeményezte a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek keretében. Közben állandóan foglalkozott közügyekkel is. A Darányi Ignác földművelésügyi miniszter elnöklésével 1900-ban tartott telepítési szakértekëzlëten, mint meghívott tag, felszólalt és szakvéleményt terjesztett elő. A világháború idején tagja volt igen sok szakértekezJetnek, amelyet a kormányhatósági gazdasági intézkedések tárgyában tartottak. 1916-ban tanácskozó tagja volt a hadügyminisztérium kebelében alakított hadi gazdasági tudományos bizottságnak s e minőségében a központi hatalmak által elfoglalt lengyel és román területek nemzeti vagyonának megbecsülését végezte el. A német-osztrák-magyar gazdasági szövetségnek az átmeneti gazdasági kérdéseiről 1917-ben tartott ülésén Magyarország részéről mint főelőadó szerepelt. A proletárdiktatúra előbb a Markóuteai, majd a gyűjtőfogházba internálta. A proletárdiktatúra megszűnte után a Nemzeti Középpártba lépett és a párt pénzügyi bizottságának főelőadója lett. 1920-ban a földbirtokreform törvényt előkészítő bizottságban működött közre. A közgazdasági életben kifejtett gyakorlati tevékenysége mellett állandóan tudományos működést is folytatott a pénzügyi, gazdaságpolitikai és statisztikai szakirodalom terén, valamint tanári minőségben. 1901-től 1905-ig a Budapesti Kereskedelmi Akadémián a nemzetgazdaságtan tanára volt, majd a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi kara 1903-ban magántanárrá habilitálta az agrárpolitikából. 1914-ben megkapta az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet. 1917-ben IV. Károly király „a közgazdaság terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül" a magyar nemességet „németvölgyi" előnévvel adományozta számára. 1920-ban a közgazdaságtudományi karon rendszeresített közgazdaságpölitikai és a pénzügytani tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki és ekkor elhagyta a gyakorlati bankpályát. A kar az 1921—22. tanévre dékánná választotta, majd a Műegyetemmel történt egyesítés után az 1934—35. tanévre a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem prorektorává választották meg. Ennek a karnak a képviseletében 1938-ban a felsőház rendes tagja lett. A Magyar Tudományos Akadémia „A tőzsde megadóztatása" című, Hegedűs Loránttal együtt írt pályamunkáját 1895-ben dicsérettel tüntette ki, míg: „A járadékbitrtoikok rendszere és alkalmazása Magyarországon", „A nemzetközi fizetési mérleg és alakulása Magyarországon", „A valuta rendezése Magyarországon, különös tekintettel a készfizetések megkezdésére", „Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona", „Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme", továbbá „Csonka-Magyarország nemzeti jövedelme" című munkáit jutalomdíjakban részesítette. Önállóan megjelent tudományos munkáinak és folyóiratokban megjelent értekezéseinek száma 70, míg a nagyobb újságcikkek száma a 60-at meghaladja. Az „Adó-