1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Báró Waldbott Kelemen - Dr. Wekerle Sándor

514 Báró Waldbott Kelemen (Zemplén vm.) 1882-ben született Tolcsván. Római katolikus, nős, nagybirtokos. A középiskola után a katonai akadémiát végezte el és mint tényleges tiszt szolgált 1918-ig. Ekkor mint huszárősrnagy szolgálatonkívüli viszonyba került. A világháború idején mint század- és alosztályparancsnok, később mint vezérkari tiszt teljesített szolgálatot. Egyideig Ukrajnában, Kievben mint a hadseregfőparancsnokság teljhatalmú tisztje, az ukrán legfőbb élelmezési tanácsnak is tagja volt. Az összeomlás óta birtokán gazdálkodik és résztvesz a zemplénvármegyei közügyek intézésében, főleg közgazdasági téren. Elnöke az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsnak, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének, az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Országos Erdőgazdasági Tanácsnak, ai Tisza jobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesületének és még számos gazdasági és társadalmi egyesületben visel tisztséget. Tagja a Nemzeti Bank főtanácsának. Zemplén vármegye törvényhatósága küldöttig be a felsőházba, ahol különösen szőlészeti, erdészeti és tokaj hegyalj ai érdekeket szolgál. A közgazdaság összes ágaira kiterjedő kérdésekben,, de különösen a magyar 'borgazdaság megmentése, a faprobléma és az Alföld fásítása, a vám- és tarifa-politika kérdésében szólalt fel többízben és előadója volt az új erdőtörvénynek. A kormányzó 1937-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal! adományozta részére. Tulajdonosa még a Vaskorona-rendnek és sok más háborús kitüntetésnek. Dr Wekerle Sándor (Pest vm.) 1878-ban született Budapesten. Római katolikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, földbirtokos, ny. pénzügyminiszter. Fia néhai Wekerle Sándor volt miniszterelnöknek. Jogi tanulmányait Münchenben és Budapesten végezte. Utána állami szolgálatba lépett és a kereskedelemügyi minisztériumban kezdte meg pályáját. Már 28 éves korában a Kereskedelmi Akadémia tanára volt, ahol pénzügyi jogot és közgazdaságtant adott elő. 1906-ban, a koalíció uralomrajutása idején kapcsolódott a politikai életbe. A breznóbányai kerület alkotmánypárti programmal képviselőjévé választotta meg. Gyakran szólalt fel a Házban, leginkább pénzügyi és közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Amikor kitört a világháború, bevonult és mint százados teljesített szolgálatot. A háború után