1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Gróf Szapáry Lajos dr. - Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond

505 Gróf Szapáry Lajos dr (Pest vármegye) 1886-ban született Abonyban. Római katolikus, nős, nyűg. főispán, nagybirtokos. Középiskoláinak elvégzése után a magyaróvári Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait és 1907-ben szerzett oklevelet. Kecskeméten a volt cs. és kir. 8. huszárezredben szolgálta önkéntesi évét. Azután a budapesti tudományegyetem jogi karára iratokozott be és 1912-ben tette le az államtudományi doktorátust. 1912-ben Pest vármegye szolgálatába lépett. A világháború kitörésekor bevonult és 1916 közepéig teljesített katonai szolgálatot. A második nemzetgyűlési választáson 1922-ben az alberti választókerület választotta meg egységespárti programmal: képviselőjének. 1926-ban és 1931-ben újból megválasztották, de 1931 októberében lemondott mandátumáról, mert Károlyi Gyula gróf miniszterelnöksége idején Somogy és Baranya vármegye, valamint Pécs szabad királyi város főispánjának nevezték ki. Főispáni állásáról 1935 március 6-án, az országgyűlés feloszlatását követő napon mondott le és azóta a közéletben csak mint Pest vármegye, Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja szerepel. A Magyar Érdemrend középkeresztjének tulajdonosa. 1935 szeptemberében Pest vármegye felsőházi póttagjává választotta és behívás útján lett a felsőház tagja. Dr Szeberényi Lajos Zsigmond (Békés vármegye) 1859-ben született Békéscsabán. Evangélikus, nős, esperes. Atyja evangélikus püspök volt. Középiskoláit Békéscsabán, Selmecbányán, Nagyszebenben és Szarvason végezte, majd teológiát hallgatott Pozsonyban és Berlinben. Egyházi pályára lépett és az alsó papi fokozatok elérése után Békéscsabán választották meg lelkésznek és egyúttal a bányai evangélikus egyházkerületben az arad-békési esperesség esperese. Sokat tartózkodott külföldön és nagy utazásokat tett Nyugat-Európában, a skandináv államokban és a Balkánon. Széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki, több önálló műve jelent meg, részben egyháztörténeti, részben társadalomtörténeti tartalommal. A Nazarénizmus című müvét németre is lefordították. Több munkájában foglalkozik a Luther-probléma-