1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Schóber Béla - Vitéz Simon Elemér dr.

501 ügyvédi gyakorlatot is folytatott. 1910-ben gróf Zichy János csoport­jával együtt csatlakozott a Nemzeti Munkapárthoz és az általános választáson a nagymartom választókerületben munkapárti program­mal nagy többséggel országgyűlési képeviselőnek választották meg. Mint fiatal képviselő a véderőbizottság előadója volt és a háborút megelőző nagyszámú háborús javaslatot és a véderőjavaslatot is több mint két évig húzódó viharos parlamenti tárgyalásain ő adta elő. A katonai törvényhozás előkészítése terén kifejtett munkássá­gáért sok elismerést és kitüntetést kapott. A háború elején, miután katonai szolgálatra szemeinek fénytörési hibája folytán alkalmat­lannak találták, önkéntes jelentkezés folytán hadrendileg a Magyar Vöröskereszthez osztották be és két évig az északi hadseregnél, mint tábori főmegbízott teljesített harctéri szolgálatot. 1916-ban a véd­erő körül kifejtett érdemeiért szolgálatonkívüli viszonyban honvéd­huszár' hadnaggyá nevezték ki és a háború további tartamára a os. és kir. 34. kassai gyalogezredhez osztották be, ahol a háború végéig teljesített harcvonalbeli szolgálatot és újabb kitüntetésekben része­sült. A forradalmaik alatt kénytelen volt hazulról elmenekülni. Három község határában fekvő birtokait már a háború alatt kisgaz­dáknak adta bérbe. A rend helyreállítása után, 1920 januárjában, a Magyar Vöröskereszt központi főmegbízott főgondnokává választot­ták meg. A háború idején úgyszólván teljesen kimerült Vöröskeresz­tet újjászervezte és a külföldi segélyakcióknak megindítását és meg­szervezését is ő kezdeményezte. A nagy nyomor enyhítésére az amerikai Vöröskereszt megbízottjával, Pedlow kapitánnyal együtt igen széleskörű tevékenységet fejtett ki, amely az egész országban éreztette jótékony hatását. Ugyancsak 1920-ban, amidőn Rerzeviczy Albert elnöklésével megalakult a Külföldi Magyarok Szövetsége, amely az idegenben szétszórva élő magyarok nemzeti alapon való megszervezését tűzte ki céljául, a szövetség ügyvezető elnökévé választotta meg. 1922-ben harctéri érdemeiért vitézzé avatták. 1922 szeptemberében Sopron vármegye és Sopron sz. kir. város főispán­jává nevezték ki és ebben az állásban 1935 szeptember 11-ig maradt meg. A két törvényhatóság szokatlanul fényes külsőségek között búcsúztatta el és megválasztotta örökös törvényhatósági tagjának, Sopron sz. kir. város pedig még díszpolgárának is. 1932 óta a Magyar Vöröskereszt elnöke. Már 1921-ben megszervezte a Magyar Ifjúsági Vöröskeresztet, amely a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fennhatósága alatt ma már több mint 130 ezer gyermeket sorolhat tagjai közé és egyike a legnagyobb ifjúsági szervezeteknek, amelyet ma is még Simon Elemér, mint a végrehajtóbizottság elnöke irányít. 1935-ben a Vöröskereszt Egyesületek Nemzetközi Ligájának Kor­mányzótanácsa Simon Elemért a héttagú végrehajtóbizottság tag­jává választotta, amely a világ összes Vöröskeresztjeit irányítja. Ugyancsak 1935-ben a Népszövetség mellett működő Union Inter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom