1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Harsányi Pál

478 tervezete. 1918 novemberében rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki és a Károlyi-kormány a bécsi magyar követség felállításával és vezetésével, decemberben pedig a magyar külügyminisztérium megszervezésével és adminisztratív vezetésével bízta meg. A kommün kitörésekor lemondott megbizatásáról és a fővárosnál sem teljesített szolgálatot. A kommün bukása után a Friedrichkormány hivatalba lépésiéig mint alpolgármester vezette a főváros ügyeit, azután nyugalomíba ment. Hivatali működése mellett széleskörű szakirodalmi munkásságot is fejtett ki. Igen sok közigazgatástudományi szakmunkát írt. 1906-ban Budapest székesfőváros Ferenc József koronázási jubileumi díját nyerte tudományos munkásságával. 1912-ben pedig a budapesti tudományegyetem jogi- és államtudományi kara a magyar közigazgatási jogból egyetemi magántanárrá habilitálta. A József-műegyetemen a községi politikánek, a községi közigazgatási tanfolyamon a magyar közjognak, az igazságügyi és közigazgatási tisztviselők továbbképző tanfolyamain pedig a városközigazgatásnak előadója volt. Megalapította és tíz éven át szerkesztette a Városi Szemle várostudományi folyóiratot. Megszervezte a Városok Országos Kongresszusát, amelynek főtitkára, majd ügyvezető alelnöke volt. Várostudományi kérdésekben nemzetközi kongresszusokon is élénk tevékenységet fejtett ki. 1925 óta tagja a székesfőváros törvényhatósági bizottságániak, elnöke volt a Budapest városfejlesztési programját készítő bizottságnak. A főváros törvényhatósági életében különösen városépítési, pénzügyi és üzemi kérdésekkel foglalkozik. Elnökhelyettese az Egységes Gyakorlati Közigazgatási Vizsgálóbizottságnak, tagja a Nemzetközi Közigazgatási Intézet magyar bizottságának és a Közmunkák Tanácsának. Tulajdonosa a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztnek. Harsányi Pál (Békés vármegye) 1881-ben született Turkevén. Református, nős, esperes-lelkész, Lelkészcsaládból származik, édesatyja néhai Harsányi Sándor turkevei lelkész volt. A Dunántúlról származott ősi nagy református papi családja valószínűleg vérszerinti rokonságban van Harsányi István gályarabbal. Középiskolai tanulmányait Debrecenben és Szarvason végezte, azután 1898-ban a debreceni Theológiai Akadémiára került és annak elvégzése után, 1902-ben és 1903-ban mint segédtanár működött a református kollégiumban, 1903-ban és 1904-ben szenior volt és ugyanakkor szerzett szín jeles eredménnyel lelkészí képesítést. 1904-ben Svájcban folytatta tovább tanulmá-