1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Erdőhegyi Lajos - Fischer Béla

472 kozásban előkelő szerepet tölt be. A felsőházban különösen állam­háztartási, honvédelmi és külügyi kérdésekben mondott ismételten figyelemreméltó beszédet. Dr Erdőhegyi Lajos (Szabolcs vármegye) 1887-ben született Kisvárdán. Református, nős, földbirtokos, nyugalmazott főispán. Közép­iskolái elvégzése után Debrecenben és Kolozs, várott jogot hallgatott és államtudományi dok­torátust tett, majd a bécsi kereskedelmi aka­démiát is elvégezte. Heidelbergben, München­ben és Bécsben egészítette ki tanulmányait és hazatéftfve közigazgatási pályára lépett. Szabolcs vármegyében teljesített közigazgatási szolgá­latot, mint vármegyei másodfőjegyző. 1918 vé­gén nyugdíjba vonult és azonkívül, hogy gazdaságát vezeti, a köz­gazdasági életben élénk tevékenységet fejt ki. 1922-ben elsőízben a nyírbátori kerület választotta meg nemzetgyűlési képviselőnek, 1927­ben pedig a kemecsei kerület küldte egységespárti programmal az országgyűlésre. 1929 novemberében Szabolcs és Ung vármegye fő­ispánjává nevezték ki és három évig állt a vármegye élén. Főispán­sága idején érdemeiért a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntet­ték ki. Amikor nyugatomba vonult, felsőházi taggá választották meg. Jelenleg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozó Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Részvénytársaság ügy­vezető alelnöke. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsának tagja. Fischer Béla (Baranya vármegye) 1877-ben született Gyöngyösön. Római kato­likus, nős, nyugalmazott alispán. Középiskoláit és jogi tanulmányait Pécsett végezte és 1900-ban Baranya vármegye szolgálatába lépett. A szerb megszállás idején tisztviselő társaival együtt megtagadta az idegen hatalom által kívánt hűségesküt és a közigazgatási szolgálatot és minden idejét a megszállt területen élő magyar­ság megszervezésének szentelte. Ezért a tevé­kenységéért töbibízben letartóztatták és két alka­lommal, először Horvátországban, majd Szerbiában internálták, A déli végek felszabadulása után Baranya vármegye közgyűlése még mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom