1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Balás Barna - Vitéz Barcy Gábor
463 volt. A malomiparon kívül a közgazdasági élet egyéb ágaiban is jelentős szerepet visz. Elnöke a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak, a Szegedi Kenderfonógyár rt.-nak és az Orion Bőrgyár rt.-nak. A kormányzó érdemei elismeréséül 1924-ben kormanyfőtanáosossá nevezte ki. Ugyanebben az évben lett németalföldi konzul is. Szeged város érdekeiért végzett munkája elismeréséül a közgyűlés 1929-ben a törvényhatósági bizoittság örökös tagjául választotta meg. Kiváló közgazdasági tudásán kívül a város fejlesztése körül szerzett érdemeit jutalmazták polgártársai akkor, amikor 1927-ben, majd 1938-ban is Szeged törvényhatósága a felsőház rendes tagjává választotta. Bálás Barna (Nógrád és Hont vármegye) 1864-ben született a nógrádmegyei Sipeken. Római katolikus, nős, nyugalmazott főszotllgabíró, földbirtokos. A magyaróvári gazdasági akadémián oklevelet szerzett, majd a budapesti tudományegyetem jogi fakultását végezte el és vármegyei »szolgálatba lépett. Nógrád vármegyénél mint aljegyző kezdte meg pályáját, nemsokára megválasztották szolgabírónak, 1901ben pedig balassagyarmati főszolgabíró lett. Negyedévszázadon át állott a balassagyarmati járás élén, amelyet rendkívüli szorgalmával, erélyével és nagy szociális érzékével jelentősen felvirágoztatott. Érdemeiért a ki-rály 1905-ben a Ferenc József-rend (lovagkeresztjével tüntette ki, Balassagyarmat pedig díszpolgárává választotta. A forradalom kitörésekor keményen szembeszállott az új uralom képviselőivel s ezért elmozdították állásából. Ekkor visszavonult sipeki birtokára és azóta ott gazdálkodik. Vármegyéje életében azonban ma is tevékenyen résztvesz és a törvényhatósági bizottságnak egyik vezető egyénisége. Elnöke a széosényi adófelszólamlási bizottságnak. Vitéz Barcy Gábor (Budapest székesfőváros) 1887-ben született Budapesten. Római katolikus, nős, gyárigazgató. Középiskoláit a kegyesrendiek budapesti főgimnáziumában végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be. Már egyetemi hallgató korában az Országos Központi Hitelszövetkezet szolgálatába lépett és 1920-ig működött az intézetben, amelynek legutóbb a személyzeti és elnöki osztályát vezette. A világháború kitörésekor fölmentették a katonai szolgálat adói, mert az OKH hadikölcsönosztályán nyert beosztást.