1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Balás Barna - Vitéz Barcy Gábor

463 volt. A malomiparon kívül a közgazdasági élet egyéb ágaiban is jelen­tős szerepet visz. Elnöke a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak, a Szegedi Kenderfonógyár rt.-nak és az Orion Bőrgyár rt.-nak. A kormányzó érdemei elismeréséül 1924-ben kormanyfőtanáosossá nevezte ki. Ugyanebben az évben lett németalföldi konzul is. Szeged város érdekeiért végzett munkája elismeréséül a közgyűlés 1929-ben a törvényhatósági bizoittság örökös tagjául választotta meg. Kiváló közgazdasági tudásán kívül a város fejlesztése körül szerzett érdemeit jutalmazták polgártársai akkor, amikor 1927-ben, majd 1938-ban is Szeged törvényhatósága a felsőház rendes tagjává választotta. Bálás Barna (Nógrád és Hont vármegye) 1864-ben született a nógrádmegyei Sipeken. Római katolikus, nős, nyugalmazott főszotllga­bíró, földbirtokos. A magyaróvári gazdasági akadémián oklevelet szerzett, majd a budapesti tudományegyetem jogi fakultását végezte el és vármegyei »szolgálatba lépett. Nógrád várme­gyénél mint aljegyző kezdte meg pályáját, nem­sokára megválasztották szolgabírónak, 1901­ben pedig balassagyarmati főszolgabíró lett. Negyedévszázadon át állott a balassagyarmati járás élén, amelyet rendkívüli szorgalmával, erélyével és nagy szo­ciális érzékével jelentősen felvirágoztatott. Érdemeiért a ki-rály 1905-ben a Ferenc József-rend (lovagkeresztjével tüntette ki, Balassa­gyarmat pedig díszpolgárává választotta. A forradalom kitörésekor keményen szembeszállott az új uralom képviselőivel s ezért elmoz­dították állásából. Ekkor visszavonult sipeki birtokára és azóta ott gazdálkodik. Vármegyéje életében azonban ma is tevékenyen részt­vesz és a törvényhatósági bizottságnak egyik vezető egyénisége. Elnöke a széosényi adófelszólamlási bizottságnak. Vitéz Barcy Gábor (Budapest székesfőváros) 1887-ben született Budapesten. Római ka­tolikus, nős, gyárigazgató. Középiskoláit a kegyesrendiek budapesti főgimnáziumában végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be. Már egyetemi hall­gató korában az Országos Központi Hitelszö­vetkezet szolgálatába lépett és 1920-ig műkö­dött az intézetben, amelynek legutóbb a sze­mélyzeti és elnöki osztályát vezette. A világ­háború kitörésekor fölmentették a katonai szolgálat adói, mert az OKH hadikölcsönosztályán nyert beosztást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom