1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Gróf Széchényi Bertalan

457 örökös főrendiházi tagok sorába emelte. 1920-ban mint mezőgazdasági főmegbízott vett részt a magyar békedelegáció munkájában. Magyarország egyik képviselője volt 1927-ben a genfi világgazdasági konferencián és azóta többízben képviselte Magyarországot nemzetközi gazdasági értekezleteken. 1918 óta áll az Országos Magyar Gazdasági Egyesület élén és működésével: nagy lendületet vitt a gazdatársadalom mozgalmaiba. Az örökösjogú főrendi családok választották be a felsőházba. A költségvetési viták és a gazdasági javaslatok tárgyalása során gyakran szólalt fel a mezőgazdaság érdekei védelmében és beszédei mindig nagy figyelmet keltettek. Beválasztották a 36-os országos bizottságba is, amelynek ma is tagja. A kormányzó érdemei elismeréséül 1930-ban a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ,ki. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Tagja az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsnak, a Katolikus Vallás és Tanulmányi Alapokra Felügyelő Bizottságnak, igazgatósági tagja a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének és a Gazdák Biztosító Szövetkezetének, tagja a „Magyar Gazdaságkutató Intézet" egyesület elnöki tanácsának. Gróf Széchényi Bertalan 1866-ban született Sopronban. Római katolikus, nős, belső titkos tanácsos, a felsőház elnöke, nagybirtokos, a szegedi hitbizomány ura, Pozsonyban végezte a középiskolát, utána jogi tanulmányokat folytatott a budapesti tudományegyetemen, majd a magyaróvári gazdasági akadémián gazdászoklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után hosszabb utazást tett Európában, Ázsiában és Afrikában. Hazatérve, elsősorban gazdaságának élt, birtokát a legjobb gazdaságok egyikévé fejlesztette, de sokat munkálkodott kulturális és közjótékonysági téren is. 1893-ban nevezte ki a 'király főirendiházi taggá. A főrendiháznak 1893-tól 1912-ig jegyzője volt, 1912-ben a bizalbm a főrendiházi alelnöki széíkbe emelte ás tisztét 1917 júniusáig töltötte be. Mint a főrendiház alelnöke, 1916-ban kapta a belső titkos tanácsosi címet. Az újonnan alakult felsőház m először alelnökévé választotta meg, 1935 áprilisában pedig báró Wlassics Gyula örökébe, az elnöki méltóságba került. Közéleti érdemei elismeréséül a kormányzó 1931-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum tiszteletbeli tanácstagja és a Széchenyi Tudományos Társaság elnöke.