1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Báró Kemény Árpád - Gróf Khuen-Héderváry Károly

452 Báró Kemény Árpád 1866-ban született Szilágykövesden. Református^ nős, nagybirtokos. Nevelője dr Boros György volt, aki ma Erdély unitárius püspöke. Középiskoláit Kolozsvárott, jogi tanulmányait pedig Kolozsvárott és Budapesten végezte, ahol orvosi és bölcsészeti előadásokat is hallgatott. Mint egyéves önkéntes a 13. cs. és kir. huszárezredben (Szolgált, azután a 3. cs. és kir. Hadik András-huszárezrednek lett a 'hadnagya, de 1904-ben a chlopyi hadiparancs után lemondott tiszti ragjáról és általános érdeklődést keltett határozott hangú vezércikkeivel. 1906-ban Alsófejér vármegye főispánjának nevezték ki. Főispáni működése idején nagy megértéssel kezelte a nemzetiségi kérdést és különösen gondját viselte a telepítés ügyének, valamint a fürdő- és közlekedési életnek. Főispáni állásáról a koalíció soraiban támadt első ellentétek idején, 1909*ben mondott le. Többszáz tagból álló kiterjedt, de teljesen elhanyagolt és megterhelt birtokainak ügyét rendezte, a vizeket szabályozta és csatornázással birtokait valóságos mintagazdaságokká változtatta át. Utakat és erdei vasutakat építtetett és 100 holdon szőlőt telepített, amelynek borait palackozva Európán kívül Amerikában is elhelyezte. A román megszállás után valamennyi alkotása összeomlott. 1913-ban összehívta az Erdélyi Szövetséget, amely elnökévé választotta. A régi főrendiháznak már 1894-től volt tagja és IV. Károly király 1917-ben a főrendiház alelnökévé nevezte ki. 1918 őszén súlyos baleset érte, amelynek következtében Budapesten, Bécsben és végül Lausannében hosszas kezelés alatt állott és végül gyógyultan térhetett haza. Az Országos Menekültügyi Tanács tagja. Az Országos Történelmi Ereklyemúzeum Egysület tiszteletbeli elnöke, a Magyar Cserkész Szövetségnek tiszteletbeli tagja. Gróf Khuen-Héderváry Károly 1888-ban született Zágrábban. Római katolikus, nős, nagybirtokos. Atyja horvát bán, később miniszterelnök volt. A budapesti egyetemen államtudományi államvizsgát tett és a magyaróvári Gazdasági Akadémiának is hallgatója volt. Tanulmányainak befejezése óta győrmegyei, hédervári birtokán gazdálkodik. A világháborúban a mozgósítástól 1918 februárjáig mint tartalékos huszárfőhadnagy az orosz és román harctéren teljesített szolgálatot és több kitüntetést szerzett. 1916 decemberében királyi megbízólevél alapján tagja lett az országgyűlés főrendiházának. Tevékeny szerepet visz a társadalmi és