1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Gróf Bethlen Pál dr. - Gróf Csekonics Iván

444 Gróf Bethlen Pál dr 1883-ban született Kolozsvárott. Református, nős, nagybirtokos, ügyvéd. Jogi tanulmányait kuli földi egyetemeken és Kolozsvárott végezte. Az egyetemi if júságnak még ügyvédjelölt korában egyik vezetője volt. Önkéntesi évének leszolgálása után, 1910-ben ügyvédi vizsgát tett, majd hosszabb külföldi útra ment. Hazatérve, ügyvédi irodát nyitott. Huszonhét éves korában, 1910-ben, a betleni kerület munkapárti programmal választotta meg képviselőjének. A háborúban mint a volt közös 6-os huszárezred tartalékos főhadnagya, az olasz és szerb harctéren teljesített szolgálatot és több kitüntetésben részesült. Az összeomlás után visszavonult a politikai élettől, ügyvédi hivatásának szentelte idejét és Sajószögeden gazdálkodott. Egyháza életében igen tevékeny részt vesz. A Tiszáninneni Református Egyházikerület főiskolai világi gondnoka és az alsózempléni egyházmegye gondnoka. A Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat elnöke, a Duna-Tiszavölgyi Társulat Központi Bizottságának választott tagja, az Állandó Dohánytermelési Szaktanács alelnöke, a Dohánytermelők Országos Egyesületének elnöke és az Árelemző Bizottság tagja. A felsőháznak megalakulása óta jegyzője. Gróf Csekoinics Iván 1876-ban született Zsombolyán, Torontál vármegyében. Római katolikus, nős, cs. és kir. kamarás, nyugalmazott rendkívüli 'követ és meghatalmazott miniszter. Középiskolai tanulmányait a piaristák budapesti gimnáziumában végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat és 1900-ban avatták m államtudományok doktorává. 1900-ban lépett külügyi szolgálatba és egyideig a külügyminisztérium sajtóosztályán működött. 1901-ben a diplomáciai szakvizsga letétele után mint követségi attasé Rómába a szentsaéki osztrák-magyar nagykövetségre került. 1902-ben cs. és kir. kamarássá nevezték ki. 1905-ben mint követségi titkárt a szentpétervári nagykövetséghez osztották be

f 1907-ben a párisi nagykövetségre helyezték át és 1908-ban a londoni nagykövetségen teljesített szolgálatot. 1911 végén Washingtonba helyezték át, de már 1912 szeptemberében a stockholmi követségen működött és onnan 1913-ban Bukarestbe ment, ahol a követség első beosztott tisztviselője volt. Időközben rövid ideig a berlini nagykövetségen is volt. 1913-ban kapta a II. osztályú követségi tanácsosi címet. 1914-ben, közvetlen a világháború