1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Gróf Andrássy Mihály - Gróf Andrássy Sándor

442 Az örökösjogú főrendi családok képviselői: Gróf Andrássy Mihály 1893-ban született Velejtén, Zemplén vármegyében. Római katolikus, nős, okleveles mérnök, nagybirtokos. Gimnáziumi tanulmányait f kegyesrendiek sátoraljaújhelyi főgimnáziumában végezte. Műegyetemi tanulmányait a müncheni technikai főiskolán kezdte és a budapesti királyi József-műegyetemen folytatta, ahol mérnöki oklevelet szerzett. A világháború kitörésekor a cs. és kir. 13. huszárezred pótkeretéhez vonult be és 41 hónapi katonai szolgálat után mint főhadnagy 1918-ban akkor szerelt le, amidőn IV. Károly király meghívójával a főrendiház tagja lett. A világháborúban a Károly-csapatkereszten kívül több kitüntetést szerzett. A magyar automobilizmus fejlesztése és a motorikus kishajózás megszervezése és fellendítése terén itthon és a külföldön igen sikeres munkát fejtett ki és a magyar színek számára sok egyéni győzelmet is aratott. Műszaki és gazdasági ismereteit különböző hazai és külföldi vállalkozásoknál úgyis mint önkéntes munkás, de magasabb beosztásban is fejlesztette. Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. Több sportegyesületben és a Magyar Cserkész Szövetségben, amelynek tiszteletbeli tagja, vezetőhelyet foglal el mint cserkésztiszt. Gróf Andrássy Sándor 1863-ban született Pozsonyban. Róma kato likus, nős, belső titkos tanácsos, nagybirtokos. Középiskolai érettségi vizsgálatot a kegyestanítórend budapesti főgimnáziumában tett. A budapesti tudományegyetemen végezte a jogol és államtudományi oklevelet szerzett. Azután egy esztendeig tanulmányúton volt Angliában és Franciaországban. A homonnai választókerületnek 1916-ig volt országgyűlési képviselője, azután a főrendiház tagja lett, majd a felsőház megalakulásától kezdve a felsőházé. A Zemplénvármegyei Gazdák Egyesületének elnöke volt. Zemplén vármegye tiszteletbeli jegyzője, majd tiszteletbeli főjegyzője lett. 1906-tól kezdve a Királyi Magyar Automobil Club elnöke. A világháború idején megalapította az önkéntes Automobil Testületet és a háború végéig annak parancsnoka volt. Az orosz és olasz frontokon teljesített katonai szolgálatot. Katonai kitüntetése a III. osztályú katonai érdemkereszt és a Signum Laudis A csehszlovák megszállásig a Felsőbodrogi Vízszabályozási Társulat