1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróság vezetői - Dr. Láng-Miticzky Ernő - Dr. Finkey Ferenc

437 Dr Láng-Miticzky Ernő (A budapesti ítélőtábla ^elnöke) 1869-ben született Ungváron. Római katolikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, táblai elnök. Középiskoláit az ungvári kir. katolikus főgimná eiumban, jogi tanulmányait pedig a kassai jogakadémián végezte el. A kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen avatták a jogtudományok doktorává. A jogakadémia elvégzése után 1892-ben bírósági joggyakornokká nevezték ki, 1893-ban pedig az oklándi kir. járásbíróság aljegyzője lett. Ilyen minőségben helyezték át először az erzsébetvárosi, majd később a beregszászi kir. törvényszékhez. 1895-ben a homonnai járástbírósághoz albírónak nevezték ki, innen 1897-ben Besztercebányára került alügyésznek. 1901ben a túrócszentmártoni járásbíróság vezetője lett. 1907-ben ismét Besztercebányán működik, mint törvény száki bíró, majd 1913-ban a pestvidéki kir. törvényszékre helyezték át ugyancsak bírónak. Még ugyanebben az évben a budapesti kir. ítélőtáblának lett bírája. A kommunizmus bukása után 1919 szeptemberében a miskolci kir. törvényszék elnökének nevezték ki kúriai bírói rangban. 1921-ben a budapesti ítélőtábla tanácselnökévé, 1930-ban a szegedi ítélőtábla elnökévé, 1937-ben pedig a budapesti ítélőtábla elnökévé nevezték ki. Dr Finkey Ferenc (Koronaügyész) 1870-ben született Sárospatakon. Református, nős, m. kir. titkos tanácsos^ ügyvéd, koronaügyész. Középiskoláit és jogi tanulmányait Sárospatakon és Kolozsvárt a Ferenc József-tudományegyetemen végezte, 1892-ben avatták a jogtudományok doktorává. Sátoraljaújhelyen, majd Poprádon volt ügyvédjelölt, 1893-ban már a sárospataki református jogakadémia helyettestanára, 1894-ben pedig rendes tanára lett. Főtárgya a büntetőjog volt. 1912-ben foglalta el a Ferenc József-tudományegyetemen a büntetőperjog nyilvános rendes tanári székét és itt működött 1915 szeptemberéig, amikor a pozsonyi Erzsébet-tudományegyetemre nevezték ki a büntetőjog és büntetőperjog tanárává. Egy év múlva a büntetőjogi kodofikáció terén végzett szolgálatai elismeréséül a király udvari tanácsossá nevezte ki, a Magyar Tudományos Akadémia pedig már korábban, 1908-ban levelező tagjává választotta nagyarányú szakirodalmi működéséért. Közben többízben volt külföldi