1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróság vezetői - Dr. Bothos Gyula

436 mint a képviselők svájci tanulmányútjának vezetője szerzett kiváló érdemeket a Magyarország és Svájc között fennálló jó viszony kimélyítése körül. Feltűnést keltett Bernben a szövetség tanácsa által tartott díszlakomán három nyelven mondott pohárköszöntőjével. A második nemzetgyűlésen mint a választójogi törvényjavaslat előadója végzett nehéz és felelősségteljes feladatot. Behatóan foglalkozott közegészségügyi és szociális kérdésekkel; a vidéki közegészségügy javítása és a körorvosok államosítása ügyében mondott beszédével annyira f elkeltettte a szakkörök érdeklődését, hogy az 1926 őszén megtartott Országos Közegészségügyi és Társadalompolitikai Értekezlet őt kérte fel a közegészségügy újjászervezésének kérdésében előadóul. Nagyszabású beszédet mondott az egységes gyorsírás érdekében is. 1932 októberében a Gömbös-kormány külügyminisztere lett, 1933 januárjában pedig a- Közigazgatási Bíróság elnökévé nevezték ki. A felsőházban is élénk tevékenységet fejt ki. Egyéb közéleti, valamint publicisztikai munkássága mellett több dolgozata jelent meg magyares olasznyelvű folyóiratokban és az Amerikai Magyar Népszavában. Előkelő szerep van a református egyházi életben is. A budapesti ref. egyházmegyének és a dunamelléki ref. egyházkerületnek tanácsbírája, tagja az Országos Konventnek és Zsinatnak, s mint delegátus képviselte az egyetemes magyar református egyházat 1930 őszén a Bresbyteri Világszövetség Elbertfeldben megtartott konferenciáján. A közélet terén szerzett érdemei elismeréséül! a kormányzó 1931 július havában a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki, majd a m. kir. titkos tanácsosi méltóságot adományozta részére. Dr Bothos Gyula (A Közigazgatási Bíróság másodelnöke) 1873-ban született Marosvásárhelyen székely primőr családból. Római katolikus, nős, a Közigazgatási Bíróság másodelnöke. Gimnáziumi tanulmányait a nagyszebeni állami gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen végezte, ahol a jogtudományok doktorává avatták. A bírói pályára lépett és 1896-iban a pestvidéki kir. törvényszékhez került joggyakornoknak. 1896-ban a budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszéknek lett az aljegyzője. 1900-tól kezdve a budapesti kir. törvényszéken működött mint jegyző, két év múlva minit albíró, majd 1907-ben mint törvényszéki bíró. 1909-ben a főudvarnagyi bíróság ülnökévé nevezték ki, 1912-ben a budapesti kir. ítélőtábla elnöki titkára, 1913ban az ítélőtábla bírája. 1916-ban került a Közigazgatási Bírósághoz mint Ítélőbíró, majd 1931-i»en a Közigazgatási Bíróság tanácselnöke lett és 1938-ban Széli József távozása után a Közigazgatási Bíróság másodelnöke. Elnökhelyettese a Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottságnak.