1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A református és az ágostai hitvallású evangélikus egyház egyháznagyjai, illetve főhivatalnokai - Dr. Raffay Sándor

42T Dr Raffay Sándor (A bányai evangélikus egyházkerület püspöke) 1866-ban született Cegléden. Evangélikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, püspök, ősi szé­kely családból származik, egyik Őse Bocskai István felkelésekor a család másik három tag­jával együtt Erdélyből Magyarországra jött és a bécsi béke megkötése után Turánban, Turóc vármegyében birtokot vett és véglegesen lete­lepült. Nagyatyja, Raffay György a múlt szá­zad legelején telepedett le Cegléden és leg­idősebb fiúgyermeke, János egy ceglédi föld­birtokos leányát vette el. Ebből a házasságból született mint ötödik gyermek. Az elemi népiskolát és a középiskola négy alsó osztályát Cegléden végezte, a felső osztályokat pedig Szarvason, ahol 1885-ben tett érettségi vizsgálatot. 1885-ben a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be, de már 1887 őszén a pozsonyi evangélikus teológiai akadémia hallgatója lett. 1890-ben egy esztendeig a jénai egyetemen folytatta tanulmányait. 1891-ben szentelték lelkésszé és szülővárosában vállalt segédlelkészi állást, de még ugyanabban azt évben a lipcsei egyetemre iratkozott be és egy fél év multán, 1892­ben a bázeli egyetem hallgatója lett. 1892-ben a besztercebányai evangélikus gimnáziumba hívták meg helyettes tanárnak, 1893-ban pedig a tápiószentmártoni egyházközség választotta meg rendes lelkészének. 1896 őszén az egyetemes egyház a pozsonyi egyetemes teológiai akadémia rendkívüli tanárának választotta meg, majd a főiskolai tanári vizsgálat után rendes tanár lett. 12 évet töltött az akadémiai tanszéken, ekkor több tudományos könyvet írt, megalapí­totta és 12 éven át szerkesztette az első protestáns magyar tudomá­nyos teológiai folyóiratot, a Theológiai Szaklapot. A pozsonyi főisko­láról Budapestre került, mert a budapesti evangélikus magyar egy­házközség 1908-ban lelkésznek hívta me^ és azóta a Deák-téri templom lelkésze. A bányai evangélikus egyházkerület híveinek többsége 1918-ban püspökké választotta. Budapesti lelkészkedése alatt megindította a Budapesti Evangélikusok Lapját, majd az Országos Evangélikusok Lapját is és már azelőtt kiadott könyveit több új munkával, köztük az Újszövetség és a Jézus korabeli iratok nagyrészének fordításával, amelyet görög eredetiből végzett, több­beszédgyüjteménnyel és tudományos szakmunkával, valamint imád­ságos könyvvel gyarapította, összesen 45 szakbeli munkát írt és adott ki. Tudományos munkásságának elismeréséül először a debre­ceni, később a pécsi tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Résztvett az összes nevezetes nemzetépítő és tudományos mozgal­makban, így a Területvédő Liga, a Keresztyén Egyesült Nemzeti Liga, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Magyar Revíziós Liga, a Gyer­mekvédő Liga, a Luther Társaság, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, az Országos Protestáns Árvaegylet, a Protestáns Patro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom