1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A református és az ágostai hitvallású evangélikus egyház egyháznagyjai, illetve főhivatalnokai - Dr. Raffay Sándor
42T Dr Raffay Sándor (A bányai evangélikus egyházkerület püspöke) 1866-ban született Cegléden. Evangélikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, püspök, ősi székely családból származik, egyik Őse Bocskai István felkelésekor a család másik három tagjával együtt Erdélyből Magyarországra jött és a bécsi béke megkötése után Turánban, Turóc vármegyében birtokot vett és véglegesen letelepült. Nagyatyja, Raffay György a múlt század legelején telepedett le Cegléden és legidősebb fiúgyermeke, János egy ceglédi földbirtokos leányát vette el. Ebből a házasságból született mint ötödik gyermek. Az elemi népiskolát és a középiskola négy alsó osztályát Cegléden végezte, a felső osztályokat pedig Szarvason, ahol 1885-ben tett érettségi vizsgálatot. 1885-ben a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be, de már 1887 őszén a pozsonyi evangélikus teológiai akadémia hallgatója lett. 1890-ben egy esztendeig a jénai egyetemen folytatta tanulmányait. 1891-ben szentelték lelkésszé és szülővárosában vállalt segédlelkészi állást, de még ugyanabban azt évben a lipcsei egyetemre iratkozott be és egy fél év multán, 1892ben a bázeli egyetem hallgatója lett. 1892-ben a besztercebányai evangélikus gimnáziumba hívták meg helyettes tanárnak, 1893-ban pedig a tápiószentmártoni egyházközség választotta meg rendes lelkészének. 1896 őszén az egyetemes egyház a pozsonyi egyetemes teológiai akadémia rendkívüli tanárának választotta meg, majd a főiskolai tanári vizsgálat után rendes tanár lett. 12 évet töltött az akadémiai tanszéken, ekkor több tudományos könyvet írt, megalapította és 12 éven át szerkesztette az első protestáns magyar tudományos teológiai folyóiratot, a Theológiai Szaklapot. A pozsonyi főiskoláról Budapestre került, mert a budapesti evangélikus magyar egyházközség 1908-ban lelkésznek hívta me^ és azóta a Deák-téri templom lelkésze. A bányai evangélikus egyházkerület híveinek többsége 1918-ban püspökké választotta. Budapesti lelkészkedése alatt megindította a Budapesti Evangélikusok Lapját, majd az Országos Evangélikusok Lapját is és már azelőtt kiadott könyveit több új munkával, köztük az Újszövetség és a Jézus korabeli iratok nagyrészének fordításával, amelyet görög eredetiből végzett, többbeszédgyüjteménnyel és tudományos szakmunkával, valamint imádságos könyvvel gyarapította, összesen 45 szakbeli munkát írt és adott ki. Tudományos munkásságának elismeréséül először a debreceni, később a pécsi tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Résztvett az összes nevezetes nemzetépítő és tudományos mozgalmakban, így a Területvédő Liga, a Keresztyén Egyesült Nemzeti Liga, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Magyar Revíziós Liga, a Gyermekvédő Liga, a Luther Társaság, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, az Országos Protestáns Árvaegylet, a Protestáns Patro-