1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin- és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Dr. Czapik Gyula

414 nevezett udvari felsőbb papképzőbe. Ugyanakkor megbízták Horthy Miklós fregatt-kapitány, Ferenc József szárnysegédje gyermekeinek nevelésével. Bécsben szerezte meg a teológiai doktorátust, miután összes szigorlatait kitüntetéssel tette le. Magyarországra visszatérve, ^gy évig Nagybecskereken volt káplán és börtönlelkész. Glattfelder Gyula dr. csanádi megyéspüspök 1913-ban a temesvári teológiára nevezte ki a morális és pász,torális, valamint az egyházszónoklat tanárának. Ugyanekkor az egyházmegyei központi szolgálatban különböző állásokat töltött be, volt kis-szemináriumi prefektus, nagyszemináriumi tanulmányi felügyelő, szegények ügyvédje, szentszék: ügyész, majd a szeminárium aligazgatója. A világháború kezdetekor tábori lelkésznek vonult be és az északi harctéren a szegedi 5. honvédgyalogezred tábori papja volt. Sokoldalú munkássága és írói tevékenysége elismeréséül papi működésének hetedik esztendejében, 1917ben már megkapta a vörös övet és szentszéki tanácsossá nevezték ki. A Délvidék elszakítása idején, amidőn a románok bevonultak Temesvárra, Czapik Gyula dr. rögtön kijelentette, hogy megtartja magyar állampolgárságát. Mivel sok nehézsége volt a román hatóságokkal, szüleivel együtt Budapestre költözött. Itt nyomban a Központi Sajtóvállalat kötelékébe lépett. Újságírói pályáját ugyan már Temesvárott kezdte meg, amidőn 1913-ban a katolikus papság gyakorlati folyóiratának, a Havi Közlönynek lett a szerkesztője, amelyet a Papok Közlönyévé alakított át. Szerkesztője volt a délvidéki svábság népszerű orgánumának, a Die Zeitungnak is s ő szerkesztette éveken át a délvidéki katolikusok napilapját, a Temesvári Újságot is. Budapestre kerülve az Egyházi Lapok címet kapta ez a lap, amelynek továbbra is szerkesztője maradt. Ugyanekkor a Magyar Kultúrát is szerkesztette és átvette a A Szív újság szerkesztését, amelyet úgyszólván egész terjedelmében sajátmaga írt. A Szív újságot átalakította a magyar katolicizmus általános hitbuzgalmi hetilapjává ós Magyarország legnagyobb példányszámú hetilapja lett belőle. Budapesten is hamarosan felismerték munkássága értékét, 1922-ben pápai kamarásnak nevezték ki, 1929-ben pedig, amikor a nagyváradi káptalant Budapestre helyezték, XI. Pius pápa ; káptalan irodalmi stallumára nevezte ki kanonokká. 1930-ban szaíócmonostori címzetes apát, 1935-ben pápai prelátus, 1938-ban apostoli protonotárius lett és ugyanekkor a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Czapik Gyula dr megtanulta a nyomdássmesterságet is és az egyik nagy budapesti katolikus nyomdának, a Kordanyomdának aktív igazgatója volt és igazgatója volt a Korda Könyvkiadó vállalatnak is, amelyet a magyar katolikus könyvpropaganda jelentős tényezőjévé fejlesztett ki. 1939 július 21-én XII. Pius pápa veszprémi megyéspüspökké nevezte ki. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szentélte fel püspöknek és 1939 szeptember 26-án vette át az egyházmegye kormányzatát.