1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin- és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Sztojka Sándor - Dr. Madarász István

412 működött mint pap. 1932-től 1937-ig a rend magyarországi főnöke volt, 1937 márciusában az Északamenikai Egyesült Államok területére küldték misszióba és ott 1938-ig működött. Az Apostoli Szentszék 1939 március 25-én nevezte ki püspökké. Papp Antal c. érsek május 14-én szentelte hajdudorogi püspökké és ugyanakkor hivatalosan is átvette a hajdudorogi egyházmegye kormányzását. Sztojka Sándor (Munkácsi görög katolikus megyéspüspök) 1890-ben született Karácsfalván, Ugocsa vármegyében. Görög katolikus, megyéspüspök. 1910-ben tett gimnáziumi érettségi vizsgálatot Ungvárott. Teológiai tanulmányait az ungvári görög katolikus teológiai líceumban és a budapesti Pázmány Péter-tudományegyetemen végezte. 1916 december 17-én szentelték áldozópappá Ungvárott. 1915-től 1917-ig püspöki hivatalnok és az ungvári gimnáziumnak segédhitszónoka volt, 1918-tól 1930-ig püspöki titkár, 1930-tól 1932-ig székeskáptalani kanonok, püspöki irodaigazgató és egy évig káptalani helynök. 1932 május 3-án a római Apostoli Szentszék munkácsi megyéspüspökké nevezte ki, 1932 július 12-én szentelték püspökké és ugyanakkor intronizálták. Mint munkácsi püspök, a Kárpátalja déli részeinek felszabadulása után, 1939 június 13-án, Magyarország kormányzójának kezébe tette le az állami hűségesküt. 1939 július létől kezdve tagja a felsőháznak. Dr Madarász István (Kassai megyéspüspök) 1884-ben született Nagyszonbatban. Szülővárosában végezte kitűnő eredménnyel a középiskolát, majd a bécsi Pazmaneumbta került és teológiai tanulmányainak befejezése után 1907ben a hittudományok doktorává avatták. 1907 ben szentelték pappá. 1905-től 1915-ig a székes főváros különböző iskoláiban mint hitoktató, majd mint hittanár működött. 1915-ben Csernoch János bíboros hercegprímás az esztergomi érseki hivatalba osztotta be. Először levéltáros 4s szertartó, később szentszéki jegyző lett. 1920-ban pápai kamarássá nevezték, 1921-ben újból a fővárosba került, mint a budapesti érseki helytartóság titkára. Mészáros János érseki helytartó oldalán igen tevékenyen részt vett a főváros egyházi közigazgatásában, főleg az