1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Zsindely Ferenc

377 szerelt le. Katonai kitüntetésiéi a Signum Laudis a kardokkal, a kis ezüst és a bronz vitéziségi érem, a Károly-csapatkereszt, a sebesülési érem és a háborús emlékérem. 1927-től kezdve gyakorlóügyvéd Zalaegerszegen. Zalaegerszeg megyei város képviselőtestületének 1933, Zala vármegye törvényhatósági bizottságának pedig 1934 óta tagja. Az Országos Frontharcos Szövetség zalaegerszegi csoportjának vezetőtisztje, a MOVE zalaegerszegi sportegylet vezetőségének tagja. A 381/Ö. „Gróf Széchenyi István cserkészcsapat" parancsnoka. Az 1939. évi általános választáson a Magyar Élet Pártjának programjával a zalavármegyei lajstromon választották meg országgyűlési 1891-ben született Kisvárdán. Református, nős, miniszterelnökségi államtitkár. Atyja kúriai bíró volt, a komáromi törvényszék Trianon előtti utolsó magyar elnöke. A középiskolát a komáromi Szent Benedek-rend gimnáziumában és a pápai református kollégiumban végezte, a jogi diplomát és az ügyvédi oklevelet a budapesti egyetemen szerezte meg. A háború kitörésekor önként jelentkezett szolgálatra és majdnem három évet töltött a fronton. Emléklapos tüzérfőhadnagy, a bronz Signum Laudis, a kis ezüst vitézségi érem ás a Károly-esapatkereszt tulajdonosa. Harctéri szolgálata közben Komárom vármegye 1915-ben szolgabíróvá, két év múlva pedig vármegyei aljegyzővé választotta meg. 1918-ban főis.páni titkár és tiszteletbeli vármegyei főjegyző lett s 1919-ben mint miniszteri segédtitkár a kisebbségi ügyek minisztériumába került. 1921-ben nevezték ki pénzügyi titkárrá a pénzügyminisztériumba s ott szolgált képviselővé történt megválasztásáig. Beutazta egész Európát, hivatalos megbízással több kereskedelmi és pénzügyi tárgyaláson vett részt Prágában és Bécsben. Komárom város 1931-ben választotta meg egységespárti programmal képviselőjévé, 1935-ben pedig a Nemzeti Egység Pártja programjával egyhangú mandátummal küldötte újból az országgyűlésbe. A képviselőháznak igen szorgalmas tagja, volit, tudásával! és munkásságával csakhamar elismerést és tekintélyt szerzett magának. Sok törvényjavaslat előadói tisztét töltötte be, majd a költségvetések főelőadója lett. A Kormányzó pénzügyi téren szerzett érdemei elismeréséül 1934-ben kincstári főtanácsossá nevezte ki. A párt életében egyre több tekintélyre tett szert s hosszabb időn át töltötte be a Nemzeti Egység Pártja alelnöki tisztségét, amelybe egyhangú bizalom emelte. A Kormányzó 1938 februárjában nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkárává s ezt az állását megtartotta Teleki Pál gróf vallás- és képviselőnek. Dr Zsindely Ferenc (Komárom, Magyar Élet Pártja)