1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Zsengellér József - Dr. Zsidó Sándor

376 után került haza. Elsajátította a ruszin és a cseh nyelvet, de mivel a cseh hűségesküt nem tette le, állásából elbocsátották. Mint menekült vasutas Marmarosszigeten kapott beosztást, ekkor azonban a román megszállás miatt kellett állását elhagynia. Kényszerhelyzetében 1920-ban vegyeskerieskedést nyitott és így tartotta fenn magát. Az államfordulat kezdetén bekapcsolódott a politikai életbe és 1926 óta volt körzeti szervezője és titkára az Autonom Ruszin Földműves Párt Szövetségnek (Kurtyák—Bródy pártja). Hathatós munkát fejtett ki a párt kebelében a Magyarországhoz való hűségápolás érdekében. Tagja és titkára a Nagybocskói Vadász Egyesületnek, a sportegyesületnek választmányi tagja és községi képviselőtestületi tag. Kárpátalja felszabadítása után a magyar országgyűlés egyhangúan hívta meg a képviselőházba, ahol a Felső-Tiszavölgy képviselőjének tekinti magát. Zsengellér József (Cegléd, Nyilaskeresztes Párt) 1896-ban született Cegléden. Református, nőtlen, nyugalmazott csendőriszázados. Középiskoláit Cegléden végezte, majd a világháború idején bevonult a 29. honvédgyalogezredhez, innen a kassiai 9. gyalogezredhez került ás azzal ment ki az orosz frontra, A honvédtiszti kiegészítő vizsgát Sopronban tette le. A harctéren tanúsított bátor magatartásáért nyolc kitüntetésben részesült. 1918-ban a csendőrséghez minősítették át és itt teljesített szolgálatot 1939 március l-ig, amidőn mint csendőrszázados nyugdíjazását kérte. Az 1939. évi általános választáson a ceglédi választókerületben Antal István államtitkár, MÉP-párti hivatalos jelölt és Czirják Antal független kisgazdapárti jelölttel szemben többszáz szótöbbséggel győzött. Dr Zsidó Sándor (Zala vm., Magyar Étet Pártja) 1897-ben született Tordán. Római katolikus, nős, ügyvéd. Középiskoláit a kolozsvári római katolikus főgimnáziumban végezte, a tudományegyetem jogtudományi karát pedig Kolozsváron és Szegeden. A szegedi Ferenc József-tudományegyetem ünnepélyes megnyitásán 1921 október 9-én, mint a szegedi tudományegyetem első jogtudományi doktorát avatták. A világháború idején a cs. és kir. 50. gyalogezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot, résztvett négy isonzói csatában és mint tartalékos hadnagy