1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Zichy János

373 háborús Wekerle-kormányban 1918 május 8-tól a forradalom kitöréséig ismét vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Az összeomláskor teljesen visszavonult, de a bolsevizmus idején résztvett a bécsi ellenforradalmi mozgalomban, amelyet Bethlen István gróf irányított. Az első nemzetgyűlésnek még nem volt tagja, viszont a nemzetgyűlés feloszlatása után a legitimista érzelmű politikusok tömörítése céljából életrehívta a Nemzeti Összetartás Klubját. A második nemzetgyűlési választáson pártonkívüli programmal lépett fel és győzött a lövői választókerületben. A nemzetgyűlésen arra törekedett, hogy a mérsékeltebb felfogású politikusokat tömörítse és a Keresztény Nemzeti Egyesülés tagjainak bevonásával megalakította a Keresztény Gazdasági Pártot, amely fúzióra lépett a keresztényszocialistákkal és így vette fel a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt címét, amelynek Zichy János gróf maradt az elnöke. Parlamenti felszólalásait mindig figyelemmel kísérték. Feltűnést keltett az a beszéde, amelyben a frankügy tárgyalása során Bethlen István gróf védelmére kelt. Az 1927. évi országgyűlésen a győri lajstromos választókerületben, az 1931. évi általános választáson pedig a fejérmegyei adonyi választókerületben választották meg. Pártja támogatta a Bethlen- és a Károlyi-kormányt, de a Gömbös-kormány megalakulása után főként közjogi kérdésekben gyakran szembekerüld a miniszterelnökkel. Az 1935. évi általános választáson az ipolysagi választókerületben kapott mandátumot és pártja ezen az országgyűlésen kezdetben ellenzéki álláspontot foglalt el. Az 1935. évi országgyűlésen a legitimista érzésű politikusok tömörítésére pártja kereteit kibővítette és a Friedrich-féle Keresztény Ellenzék, továbbá a Nemzeti Legitimista Néppárt beolvasztásával megalakította az Egyesült Kereszténypártot, amelynek elnöke lett. Később a Darányi-kormány idején a jóindulatú semlegesség álláspontjára helyezkedett, majd amidőn Imrédy Béla került a kormány élére és igyekezett az Egyesült Kereszténypárt támogatását is megnyerni, pártja élén üdvözölte a miniszterelnököt, mint akinek célkitűzései azonosak a kereszténypárt célkitűzéseivel. A Nemzeti Egység Pártjából történt csoportos kilépések után egyre szorosabbá vált az a kötelék, amely pártját a kormányhoz fűzte. Az 1939. évi általános választáson az Egyesült Kereszténypárt jelöltjei több választókerületben a Magyar Élet Pártjának listáján szerepeltek, egyéni választókerületekben pedig a Magyar Élet Pártjának vezetősége a párt jelöltjeivel szemben jóindulatú semlegességet tanúsított. Zichy János gróf politikai pályája során mindig irányító egyénisége volt a katolikus társadalmi mozgalomnak. A Katolikus Központi Kongrua Bizottságnak, amely a vallás- és közoktatásügyi minisztérium mellett működik, másodelnöke és tagja a katolikus vallási és tanulmányi alapokra fel ügyelőbizottságnak. Elnöke az Országos Katolikus Népszövetségnek, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Akadémia igazgatótanácsnak, elnöke a Nemzeti Zenedének és a Nemzeti Szállón Művészeti Egyesületnek. A gazdasági életben is jelentős szerepet tölt be. Elnöke a Magyar Földhitelintézet igazgatóságának, tagja az Első Magyar Általános Biztosító Társaság és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóságának.