1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Wälder Gyula

368 a Turul . .." című könyvét, amelyet a csehek a megszállott területen elkoboztak. Politikai és gazdasági tanulmányúton többször járt Olaszországban és Lengyelországban. Wälder Gyula (Szombathely-Kőszeg, Magyar Élet Pártja) 1884-ben született Szombathelyen. Római katolikus, nős, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem nyilvános rendes tanára. Középiskoláit a premontreiek szombathelyi főgimnáziumában, a felső négy osztályt a budapesti Ferenc József intézetben végezte. Utána a műegyetemen folytatta tanulmányait s építészmérnöki oklevelet szerzett. Pályáját mint tervező építész kezdte s atyja, Wälder Alajos neves építész nyomdokain indult el. A Képzőművészeti Tanács ösztöndíjával Olaszországban járt tanulmányúton, majd hasonló célból hosszabb időt töltött Görög-, Török-, Német- és Franciaországban is. A világháborúban mint mérnökkari százados teljesített katonai szolgálatot. 1921-ben miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsához, két év múlva előlépett miniszteri tanácsossá, 1923 júliusában pedig már a József Nádor Műegyetemen az ókori építéstan tanára volt. Az egyetem mérnöki építészeti osztályának az 1930—31. és az 1931— 32. tanévben dékánja volt, az 1938—39. tanévben pedig ő volt a Műegyetem rektora. Az ország legelső tervező építésze, aki széleskörű tudományos és szakirodalmi működést is fejt ki. Még 1920-ban jelent meg „A g'úrög és római építés alaktana" című munkája. Tervezőépítészi működésiéhez igen sok mairadiandó értékű alkotás fűződik. A nagyobb fővárosi építkezések közül az Ő tervezése alapján épült a ciszterciták budai gimnáziuma, temploma és rendháza, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának székháza, a BSZKRT-székház, igen sok bérház és villia s az ő nevéhez fűződik a Madách-tér építészeti megoldása is. Vidéki építkezései .közül nevezetesebb Egerben a Korona-szálló, a pénBügyiigazgatós'ág épülete és a postapalota, a ferenciek kultúrháza, több iskolai épület, a minorita-templtoim és a líceum restaurálása; a miskolci zenepalota, Nyíregyházán a ferenciek rendháza és a katolikus egyházközség bérháza, Balassagyarmaton a női elmegyógyintézet, a kórház és más kórházi épületek, a pénzügy igazgatóság, a posta és a plébánia épülete, Gyöngyösön a tűzoltólaktanya és a víztorony, Szombathelyen a domonkosiqk kultúrháza s ezenkívül sok vidéki templom, iskolaépület, családi ház, munkásbáz és hősi emlékmű. Külföldön is emelkednek alkotásai, közöttük Szilveszter pápa síremléke Rómában s Szófiában a magyar követség palotája. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos működésének elismeréséül levelező tagjává választotta. Elnöke az Országos Iparügyi Tanács építészi szakosztályának.