1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - R. Vozáry Aladár

367 R. Vozáry Aladár (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1895-ben született Munkácson. Reformá­tus, nős, kormányfőtanácsos, ny. tanügyi taná­csos, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait Munkácson végezte, majd a budapesti tudo­mányegyetem bölcsészeti karának volt a hall­gatója és ott szerzett abszolutóriumot. Bölcsé­szettan-hallgató korában tagja volt a buda­pesti Báró Eötvös Kollégiumnak. 1915-ben katonai szolgálatra vonult be és a világháború­ban két esztendőt töltött a szerb, olasz és orosz fronton. Bátor magatartásáért megkapta a III. osztályú érdemren­det a kardokkal,, a kis ezüst és a bronz vitézségi érmet, a Károly­csapatkeresztet és mint tartalékos hadnagy szerelt le. A háború után Korompán, majd Felsősárosban, Bártfán mint karhatalmi különítményparancsnok teljesített katonai szolgálatot és 1919 januárban Munkácson megszervezte a betört ukrán csapatok kiűzé­sét. A csehek 1919 szeptemberében Munkácson elbocsátották helyet­tes tanári állásából és azóta mint újságíró irodalmi téren is műkö­dik. Már 1920-tól kezdve a Magyar Párt munkácsi körzetének ügy­vezetője volt s tagja a kerületi és országos pártvezetőségnek. Mint kitűnő szervező és 'kiváló szónok, a csehszlovák uralom idején a magyarságnak egyik legexponáltabb vezető tagja volt. A hirhedt csehszlovák népszámlálás idején, 1930-ban, Munkácson a népszámlálás magyar munkáját irányította. Hazafias magatartá­sáért a csehek állajidóan üldözték és összesen ötízben vetették vizs­gálati fogságra. 1934-ben Ungváron a csehszlovák rendtörvény alap­ján nyolchónapi fogságra ítélték. 1938 szeptember 24-től kezdve november 3-ig mindössze nyolc napon át volt szabadlábon, mert állandóan fogságban tartották. 1938 október végén Munkácson meg­szervezte annak az ukrán betörési kísérletnek leverését, amelyet a csehek támogatásával kezdeményeztek. Ugyanekkor a megalakított munkácsi Magyar Nemzetőrségnek is a vezetője lett. Munkács fel­szabadulásától kezdve hat héten át Munkács város miniszteri biztosa volt. 1939 Vízkeresztkor, az ukrán betöréskor is ő szervezte meg vil­lámgyorsan az ellenállást s igen nagy érdemeket szerzett. 1938 no­vemberében meghívták a magyar képviselőház tagjának. 1939 júniu­sában tanügyi tanácsosnak nevezték ki és mivel ugyanakkor másod­ízben is meghívták a képviselőházba, összeférhetetlenség címén azon­nal végelbánás alá vonását kérte. Széleskörű társadalmi és irodalmi működést fejt ki. A Magyar Revíziós Liga elnöki tanácsának tagja, a Magyar Nemzeti Szövetség alelnöke. Mint kiváló tollú újságíró, hangadója és irányítója volt a kárpátaljai magyarság törekvéseinek és cikkei, amelyek „Az őslakó" hasábjain jelentek meg, sokszor kel­tettek országszerte feltűnést. 1931-ben Budapesten adta ki „Elszállt

Next

/
Oldalképek
Tartalom