1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - R. Vozáry Aladár

367 R. Vozáry Aladár (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1895-ben született Munkácson. Református, nős, kormányfőtanácsos, ny. tanügyi tanácsos, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait Munkácson végezte, majd a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának volt a hallgatója és ott szerzett abszolutóriumot. Bölcsészettan-hallgató korában tagja volt a budapesti Báró Eötvös Kollégiumnak. 1915-ben katonai szolgálatra vonult be és a világháborúban két esztendőt töltött a szerb, olasz és orosz fronton. Bátor magatartásáért megkapta a III. osztályú érdemrendet a kardokkal,, a kis ezüst és a bronz vitézségi érmet, a Károlycsapatkeresztet és mint tartalékos hadnagy szerelt le. A háború után Korompán, majd Felsősárosban, Bártfán mint karhatalmi különítményparancsnok teljesített katonai szolgálatot és 1919 januárban Munkácson megszervezte a betört ukrán csapatok kiűzését. A csehek 1919 szeptemberében Munkácson elbocsátották helyettes tanári állásából és azóta mint újságíró irodalmi téren is működik. Már 1920-tól kezdve a Magyar Párt munkácsi körzetének ügyvezetője volt s tagja a kerületi és országos pártvezetőségnek. Mint kitűnő szervező és 'kiváló szónok, a csehszlovák uralom idején a magyarságnak egyik legexponáltabb vezető tagja volt. A hirhedt csehszlovák népszámlálás idején, 1930-ban, Munkácson a népszámlálás magyar munkáját irányította. Hazafias magatartásáért a csehek állajidóan üldözték és összesen ötízben vetették vizsgálati fogságra. 1934-ben Ungváron a csehszlovák rendtörvény alapján nyolchónapi fogságra ítélték. 1938 szeptember 24-től kezdve november 3-ig mindössze nyolc napon át volt szabadlábon, mert állandóan fogságban tartották. 1938 október végén Munkácson megszervezte annak az ukrán betörési kísérletnek leverését, amelyet a csehek támogatásával kezdeményeztek. Ugyanekkor a megalakított munkácsi Magyar Nemzetőrségnek is a vezetője lett. Munkács felszabadulásától kezdve hat héten át Munkács város miniszteri biztosa volt. 1939 Vízkeresztkor, az ukrán betöréskor is ő szervezte meg villámgyorsan az ellenállást s igen nagy érdemeket szerzett. 1938 novemberében meghívták a magyar képviselőház tagjának. 1939 júniusában tanügyi tanácsosnak nevezték ki és mivel ugyanakkor másodízben is meghívták a képviselőházba, összeférhetetlenség címén azonnal végelbánás alá vonását kérte. Széleskörű társadalmi és irodalmi működést fejt ki. A Magyar Revíziós Liga elnöki tanácsának tagja, a Magyar Nemzeti Szövetség alelnöke. Mint kiváló tollú újságíró, hangadója és irányítója volt a kárpátaljai magyarság törekvéseinek és cikkei, amelyek „Az őslakó" hasábjain jelentek meg, sokszor keltettek országszerte feltűnést. 1931-ben Budapesten adta ki „Elszállt