1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vásárhelyi András

364 terni ifjúság ellenforradalmi fegyveres szervezkedésében s emiatt elfogatási parancsot is adtak ki ellene. Ekkor előbb Szentesre, majd innen a román megszállás miatt Szegedre menekült a jelentkezett a nemzeti hadseregnél. Horthy Miklós, az akkori honvédelmi minisz­ter és Zadravecz István tábori püspök mellett testőri szolgálatot tel­jesített, később pedig azt a megbízást kapta Gömbös Gyula akkori honvédelmi államtitkártól, hogy a Szegedre igyekvő tisztek átjutá­«át segítse elő a Maroson. Tanulmányai befejezése után mint régi gyógyszerész család tagja, maga is gyógyszertártulajdonos lett Szen­tesen s csakhamar bekapcsolódott Csongrád vármegye politikai éle­tébe. Már 1925-ben törvényhatósági bizottsági taggá választották, majd a kisgyűlésnek és a közigazgatási bizottságnak is tagja lett s mind ezekben, mind más szakbizottságokban igen tevékeny mun­kásságot fejtett ki. Szociálpolitikai kérdésekről, munkás- és kisipari problémákról, valamint közgazdasági és gyógyszerészi kérdésekről írott cikkeivé 1 ]! a szakirodalomban és a vidéki sajtóban egyaránt ismertté tette nevét. 1935 őszén időközi választáson, Lázár Andor igazságügy­miniszter lemondása után választotta meg képviselőjének a szentesi kerület. Az elmúlt ciklusban főleg az Alföld problémáival, a tanya­kérdéssel, közegészségügyi és szociálpolitikai problémákkal foglal­kozott felszólalásaiban. A Kormányzó 1925-ben avatta vitézzé. 1935-ben Csongrád vár-megye tb. főszolgabírójává nevezték ki, 1939-ben pedig a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Alelnöke az Országos Magyar Gyógyszerész Egyesületnek s több más egyesületben visel még tisztséget. Az 1939. évi általános válasz­táson egyhangú mandátumot kapott a párt csongrádmegyei listáján s megválasztották a tisza-marosi kerületben is, ahol Eckhardt Tibor volt az ellenjelöltje. Vásárhelyi András (Csanád, Arad, Torontál vm., Magyar Élet Pártja) 1895-ben született Lökösházán. Római ka­tolikus, nős, földbirtokos. A középiskolát Ara­don végezte, utána elvégezte a bécsi kereske­delmi akadémia főiskolai tanfolyamát, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott és két alapvizsgát tett. A világháborúban a volt 4. közös huszárezred kötelékében az orosz és olasa harctéren szolgált s mint hadnagy szerelt le. Azóta csanádmegyei birtokán gazdálkodik s élénk résztvesz a vármegye közéletében. 1924 óta tagja Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának, 1930 óta tagja a kisgyűlésnek is. Elnöke a Csanád vármegyei és Makó Szarvas­marhatenyésztő Egyesületnek, alelnöke a Csanádvármegyei Gazda­sági Egyesületnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom