1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Váczy József - Dr. Vágó Pál

361 Dr Váczy József (Borsod, Gömör és Kishont vm., Független Kisgazda Párt) 1896-ban született Szikszón. Római katolikus, nős, földbirtokos Királykút-pusztán, Borsod vármegyében. A pozsonyi Erzsébet-Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktorátust. A világháború kezdetén az általános moz gósításkor önként jelentkezett és a háború során az ellenség előtt 'tanúsított vitéz magatartása miatt háromízben tüntették ki a vitézségi éremmel. Abaújtorria vármegye szikszói járásának volt a szolgabírája, de a közigazgatási pályát nem folytatta, hanem visszavonult családi birtokára Királykút-pusztán gazdálkodni. Már 1918-ban a Nagyatádi-féle kisgazda párt abaúj tornavármegyei szervezetének ügyvezető titkára lett és amíg a Nagyatádiféle kisgazda párt megtartotta önállóságát, annak keretében maradt. Miután a Nagyatádi-féle párt beolvadt a Bethlen-féle egységes pártba, visszavonult a politikai élettől. Amidőn Gaal Gaszton megalapította a Független Kisgazda Pártot, a párt borsodvármegyei szervezetének ügyvezető igazgatója lett, most pedig elnöke. Először az 1931. évi általános választáson lépett fel az edelényi választókerületben. Ugyanott fellépett 1935-ben és 1939-ben is. A képviselőházba a párt borsodvármegyei listavezetőjének, Eckhardt Tibornak lemondása után hívták be. Több esztendő óta tagja Borsod vármegye törvényhatósági bizottságának is. Beutazta a nyugati nagy országokat, beszél németül és angolul. Dr Vágó Pál (Budapesti III., Nyilaskeresztes Párt) 1889-ben született Budapesten. Ágostai hitvallású evangélikus, nős, mérnök. Családja az erdélyi Torda városból származik. Ősét, tordai Litterátus Vágó Györgyöt Bethlen Gábor fejedelem újra megerősíttette nemesi jogaiban. Nagy- apja, litterati Vágó Ignác jászkapitány a pozsonyi diétán a jászság követe volt, atyját, Vágó Pált, aki a huszárság történetét festette meg, mint festőművészt a francia becsületrenddel tüntették ki. Középiskoláit a budapesti kegyesrendi iskolában végezte, egyetemi tanulmányait pedig a királyi Józsefműegyetemen, amely 1914-ben mérnökdoktorrá avatta. Doktori értekezésében az aviatika egyik lényeges feladatát, a horizont szerinti tájékozódás kérdését oldotta meg. A ma általánosan használt „Fliegerhorizont"-ot érdem szerint Ő találta fel, A világháborúban először a császári és királyi Fliegerarsenal kötelékében majd később a fischa-