1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Ujfalussy Gábor

352 tette elő azt a híres deklarációt, amelyben a németek, tótok és magyarok közös fronttá tömörülve, szembefordultak a csehszlovák centralizmussal. A párisi interparlamentáris konferencián az állampolgárság nélküliség kérdését tette szóvá és ezen a nemzetközi fórumon tüstént magára vonta az egész nemzetközi közvélemény figyelmét. A Magyar Nemzeti Tanács pozsonyi alakulásakor Prágába küldöttek ki az ottani magyar kolónia érdekében, de működését az időközben elrendelt általános mozgósítás nagyon megnehezítette. A felvidéki magyarság kulturális életében is állandóan tevékeny részt vett és a SZEMKE érsekújvári elnöke volt. A magyarlakta részek felszabadulása előtt a Felvidéki Magyar Frontharcos Szövetségnek volt az országos ügyvezető' elnöke. A katolikus egyházi életben is jelentékeny szerepet játszik és világi elnöke az érsekújvári katolikus egyházközségnek. Számos jogi és politikai természetű cikke jelent meg napilapok és hetilapok hasábjain. Vitéz Ujfalussy Gábor (Kisvárda, Magyar Élet Pártja) 1877-ben született Nyirmihálydin, Szabolcs vármegyében. Református, nős, nyugalmazott altábornagy. Középiskoláit a debreceni református kollégiumban végezte el,, utána a honvéd Ludovika Akadémia növendéke lett s 1895-ben a volt debreceni 2. honvédhuszárezredben kezdte meg katonai szolgálatát. A dandártiszti iskola és a felső tiszti tanfolyam elvégzése után' a bécsi lovagló tanárképző iskolába került, majd Budapesten a központi lovasiskolában négy éven át volt a lovaglás tanára. Mint főhadnagyot a legfelsőbb elismeréssel tüntették ki. A volt debreceni 2. huszárezred századosaként indult a harctérre, ahol negyvenhét hónapot töltött. 1916 októberében soron kívül lépett elő őrnaggyá. 1914-ben három hónapig mint osztályparancsnok, Tisza István gróf ezredparancsnoksága alatt teljesített szolgálatot. Mint század-, osztály- és ezredparancsnok az orosz és olasz harctéren minden nagyobb ütközetben részt vett, volt a nyugati fronton i©. Az összeomlás után, mint a volt. 5. honvédhuszárezred parancsnoka, ezredét hazahozta törzsállomás helyére, Kassára. 1918 novemberében alezeredessé, 1920 májusában ezredessé lépett elő. 1922-ben a budapesti I. huszárezred parancsnokának nevezték ki, 1926-ban pedig, mint tábornok a honvédlovasság szemlélője lett. 1932-ben altábornaggyá nevezték ki s harmincötévi tényleges szolgálat után nyugalomba vonult. A kormányzó ekkor a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Tulajdonosa a III. osztályú Magyar Érdemkeresztnek, à III. osztályú vaskorona rendnek és sok háborús kitüntetésnek. Az 1935-ös általános választásokon a Nemzeti Egy-