1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Törs Tibor

350 osztályának elnöke, részt vett az egyetemi ifjúság akkori jelentős lapjának, az „Egyetemi Lapok"-nak szerkesztésében. A háború kitöréséig az állami munkásbiztosítási hivatal és az Országos Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője volt s mint a Magyar Társadalomtudományi Szemle munkatársa, behatóan foglalkozott a munkásbiztosítás szakkérdésein kívül széleskörű szociálpolitikai tanulmányokkal is. A háború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálatra s előbb a volt 32. közös tábori tarackezrednél, majd a repülőcsapatoknál a galíciai, román és albániai harctereken teljesített szolgálatot. Több ízben kitüntették, tulajdonosa a kis és a nagy ezüst vitézségi éremnek és a német vaskeresztnek is. Emléklapos főhadnagy. Az összeomlás után hírlapíró lett s 1918 novemberétől 1933 végéig a „8 órai Újság" munkatársa, szerkesztője, majd felelős szerkesztője volt, de közben 1919-től három éven át politikai munkatársa volt a Gömbös Gyula szellemi vezérsége alatt álló „Szózat" című napilapnak is. 1925 januárjában a Magyar Távirati Iroda rt. érdekkörébe tartozó Magyar Országos Tudósító félhivatalos kőnyomatos napilap megszervezésére kérték fel, amit sikerrel megoldott s éveken át, mint felelős szerkesztő vezette a kőnyomatost. 1934 januárjában mint politikai főmunkatárs a „Budapesti Hírlap" kötelékébe lépett. Ekkor már két évtizedes állandó kapcsolata volt a politikai élettel, és a szorosan vett politikai hírlapírás mellett továbbra is behatóan foglalkozott szociálpolitikai és kulturális kérdéseikkel. 1936-ban az „Esti Újság" főszerkesztőjévé hívták meg s akkor ennél a lapnál fejtett ki széleskörű publicisztikai tevékenységet. A magyar kormány tagjainak külföldi utazásainál éveken át vett részt, mint a félhivatalos sajtó képviselője. 1935-ben az általános választáson a megyaszói kerület a Nemzeti Egység Pártjának programjával küldötte be a Képviselőházba, amelynek igen tevékeny tagja volt, főként a kulturális vonatkozású törvényjavaslatok vitájában vett részt nagy felkészültségre valló felszólalásaival. A Hóman-féle középiskolai reformjavaslatnak, a tanítóképzés reformjának, a magyar-német és a magyar-japán kulturális egyezménynek ő volt az előadója s interpellációival is a magyar művelődés ügyét szolgálta. A magyarnyelvű filmgyártás érdekében s a magyar filmgyártásról általában mondott interpellációja új irányt szabott. Nagy figyelmet keltettek az állami színházak, az iskolánkívüli népművelés, a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése és a külföldi magyarok ügyében mondott felszólalásai. A párt belső életében is erősen kivette részét s képviselőtársainak bizalma már a múlt ciklus végén a párt országos ügyvezető alelnöki méltóságába emelte, Bobory György lemondása után pedig a képviselőház alelnökének választották meg. Igen népszerű választókerületében is, amelynek szociális, gazdasági és kulturális érdekeiért sokat tett. Kerületének Megyaszó, Tiszaluc, Taktaharkány, Hernádnémeti és Gesztely községe díszpolgárrá választotta meg. Ügyvezető társelnöke az Országos Bethlen Gábor Szövetségnek, alelnöke a Magyarok Világszövetségének, társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, tagja