1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Törley Bálint

348 választásáig ebben a munkakörben dolgozott. Tanársegédi és adjunktusi működése mellett mint tervező és tanácsadó építészmérnök dolgozott. Tervezésében és művezetése mellett több bérvilla, gyárépület és családi ház, két templom, egy nyaraló szálló s két nagyszabású állami borpince épült. Eredménnyel vett részt több tervpályázaton s résztvett professzorának tervezése és művezetése alatt épült húsz kisebb-nagyobb templom, a soproni egyetemi épület és több más épület nagyobb építészmérnöki munkáiban. Emellett igen élénk szakirodalmi munkásságot is fejtett ki. Felelős szerkesztője a Technika műszaki és a Hungária társadalmi folyóiíratnak, főmunkatársa az „Én házam az én váram" építészeti szakkönyvnek. Tagja a budapesti mérnöki kamarának; az Országos Magyar Sajtókamarának, a Kamara igazgató választmányának, elnöke az újságírói főosztály II. szakosztályának; választmányi tagja a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, tagja a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzet Szövetségének, az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottságnak, a Hungária Magyar Technikusok Egyesületének. Az utóbbinak 1936-ban Secundusa, 1937-ben és 1938-ban Pirimusa volt. Törley Bálint (Veszprém vm., Magyar Élet Pártja) 1885-ben született Szabadkán. Református, nős, földbirtokos, kereskedelem és közlekedésügyi államtitkár. A középiskolát a piaristák budapesti gimnáziumában és a kolozsvári felsőkereskedelmi iskolában végezte, utána a bécsi kereskedelmi akadémián és a lipcsei egyetem mezőgazdasági intézetében folytatta a tanulmányait. Ismereteit Mainzban, mint a Montaner & Co. világcég, gyakornoka egészítette ki s erre az 'dőre esnek első nagyobb utazásai is. 1906-ban teljesítette önkéntes katonai szolgálatát, utána pedig nagybátyjának budafoki pezsgőgyárában volt gyakorlaton. Hajlandóságai azonban a mezőgazdaság felé vonzották s 1908-ban már gróf Hunyadi László hírneves ürményi uradalmában volt jószágfelügyelőségi gyakornok, 1910-ben pedig kitűnő képesítéssel a kassai Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. Az akadémiai ifjúságnak elnöke volt. Még 1910 őszén átvette édesatyjától bácsbodrogmegyei családi birtokuk vezetését. A rákövetkező évben a vármegyei gazdasági egyesület igazgatóválasztmányi tagja lett. Több közgyűlésen és vándorgyűlésen töltött be előadói tisztet s úgyszólván a megye minden községével érintkezésbe került. Később az egyesület alelnökévé választották meg s ezt a tisztségét a szerb uralom alatt is betöltötte. Az 1924-ben Szabadkán rendezett mezőgazdasági és ipari kiállítás mezőgazdasági csoportjának elnöke volt. Bár virilis jogon már 1911-ben bekerült Szabadka törvényhatósági bizottságába, politikai kérdésekkel csak 1917-ben