1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - vitéz Téglássy Béla dr.

339 vitéz Téglássy Béla dr (Paks, Magyar Élet Pártja) 1892-ben született Szolnokon. Római katolikus, nős, a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet főorvosa. Régi erdélyi magyar családból származik, középiskoláit a nagyszebeni és a székelyudviarheiyi gimnáziumban végezte. Orvosi diplomáját a Pázmány Péter-tudományegyetem orvosi karán szerezte meg. A háború kitörésekor a volt közös 68. gyalogezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot és mint csapattiszt megszakítás nélkül 1918 októberéig az első vonalban harcolt. Mint főhadnagy szerelt le. Kétízben sebesült s ötvenszázalékos hadirokkanttá lett. Bátor magatartásáért több ízben is kitüntették. 1924-ben a kormányzó vitézzé avatta,, 1935-ben pedig emléklapos századossá nevezték ki. 1919-ben ellenforradalmi magatartása miatt letartóztatták. A kommunizmus bukása után a budapesti IV. kerületi karhatalom, majd a tudományegyetem Összes alakulatainak zászlóalj orvosfőnöke volt. Elnöke volt a IX. kerületi MOVE-szervezetnek. A Pázmány Péter-tudományegyetem bőrgyógyászati klinikáján működött 1924-ig, amikor a Társadalombiztosító Intézet osztályvezető szakorvosává lett. Közben a tudományegyetem II. számú sebészeti tanszékén egyetemi klinikai tanársegéddé nevezték ki. 1929-ben pedig orvosi tanácsadói megbízást nyert a Duna-Száva-Adria vasúttársaságtól. Mint orvos sok külföldi tanulmányutat tett és szakképesítést szerzett. Több hónapig működött a hamburgi bőrgyógyászati klinikán és a Hygienisches Institution, majd a párisi és londoni klinikákon és a London Hospitalban dolgozott s beható tanulmányokat végzett a közegészségügy, a népbetegségek és a faluegészségügy szempontjából. Több speciális külföldi diplomát is szerzett s munkásságával öregbítette külföldön a magyar tudás jó hírnevét. Orvostársadalmi téren igen széleskörű működést fejtett ki- Tagja az Országos Orvosi Szövetségnek, valamint a Budapesti Orvosok Szövetségének. Nagy odaadással dolgozott a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületében, ahol a szervező bizottság elnökévé is választották. Tagja a Pénztári Orvosok Egyesületének is. 1926-ban az általános választások alkalmával néhány szavazattal kisebbségben maradt a paksi kerületben, 1931-ben azonban egységespárti programmal igen nagy szótöbbséggel választotta meg ez a kerület, amely 1939-ben az általános választások során mintegy Ötezer szótöbbséggel választotta meg újból képviselőjének. A nemzeti és keresztény politikai elvek hangoztatása mellett mindig nagy odaadással foglalkozott a magyar közegészségügyi, különösen faluegészségügyi viszonyok tanulmányozásával és sok indítványt tett a képviselőház ülésein megfelelőbb egészségügyi rendszabályok alkotására és a megelőzés megszervezésére. Általános közegészségügyi és 2>*