1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Teleki Pál dr.

333 val és statisztikussal ezt a néprajzi térképet harminc kézirati példányban elkészíttette. Ezt a térképet használták azóta is külföldön a magyar igazság bizonyítására, legutóbb 1938 októberében Komáromban és előzetesen szeptember 30-án Münchenben is. 1918 decemberében megrajzolta Magyarország egymilliós méretű néprajzi térképet, amely „carte rouge" néven itthon és külföldön tizenhét kiadást ért meg. Szegedről 1919 augusztus elején repülőgépen Siófokra ment. A kommün bukása után ő kötötte meg az egyességet a szegedi nemzeti és a budapesti ellenforradalmi Friedrich-kormány között. Az oláh megszállás idején titokban Budapesten kezdte meg a békekötés előkészítését, mint a béke-előkészítő iroda tudományos osztályának vezetője. Irányításával négy hatalmas kötetben gyűjtötték Össze a jegyzeteket, memorandumokat, statisztikai adatokat és térképeket. Az volt az elve, hogy mindenben a tiszta iga'zságot kell megmondani és feltárni, minden túlzás, és különösen minden félrevezető színezés nélkül. Jól tudta — amint ezt később hangoztatta is —, hogy a béketárgyalásokon talán el sem olvassák ezt a tudományos anyagot, de később majd felhasználhatjuk arra, hogy higgadtabb és pártatlanabb világ előtt kifejthessük igazunkat. Amikor az antant-hatalmak meghívására a magyar békedelegáció Neuilly^be indult, Apponyű Albert gróf és Bethlen István gróf mellett Magyarország egyik főmegbizottja volt. A béketárgyalásokat előkészítő amerikai bizottság budapesti tartózkodása idején megállapította és az amerikai szakértők ezt később meg is írták, hogy a béketárgyalások elé sem az antant, sem a központi hatalmak nem terjesztettek olyan kifogástalan tárgyilagos anyagot, mint aminőt Teleki Pál gróf adott át. Az amerikai szakértők nyiltan hangoztatták, hogy bármiként gondolkozzanak is a mai magyarok a trianoni szerződés „bölcseségéről és igazságáról", el kell ismerni, hogy a békefeltételek kétségen kívül különböznek azoktól a feltételektől, amelyeket ilyen tudományos előkészítés hiányában támasztottak volna. A forradalmak után Wolff Károllyal együtt megalakította a Keresztény Nemzeti Ligát. Az 1920. évi nemzetgyűlési választásokon Szeged első választókerülete, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával egyhangúan választotta meg képviselőjévé. Teleki Pál gróf továbbra is teljesen a béke előkészítés munkájának szentelte tevékenységét, de amikor a Simonyi-Semadam kormány 1920 április 19-én meghívta külügyminiszterének, lemondott a békedelegációban viselt főmegbízotti tisztségéről. Mint külügyminiszter résztvett a nemzetgyűlés munkájában, de természetesen a békeszerződés aláírása előtt igen nagy mértékben lefoglalta ez a munka is. Külügyminisatersége alatt 1920 június 4-én volt kénytelen Magyarország a békeszerződést a versaillesi Grand Trianon nevű palotában aláírni. A Simonyi-Semadam-kormány lemondása után a Kormányzó Bethlen István grófot bízta meg kormányalakítással, de néki nem