1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Szinyei-Merse Jenő

321 Dr Szinyei-Merse Jenő (Hatvan, Magyar Élet Pártja) 1888-ban született Budapesten. Római katolikus, nős, császári és királyi kamarás, a szuverén Máltai Lovagrend tiszteletbeli lovagja, nyugalmazott miniszteri osztálytanácsos. A középiskolát és az egyetemet is Budapesten végezte és 1911-ben avatták a jogtudományok doktorává. Utána a vallás- és közoktatásügyi minisztérium szolgálatába lépett mint fogalmazógyakornok és fokozatos előlépés után 1919ben miniszteri titkár lett, 1922-ben a minisztérium elnöki osztályába került, ahol a személyi ügyeknek, (majd a minisztérium költségvetésének is előadója volt. 1925-ben gróf Klebelsberg Kunó miniszter titkára lett és még ebben az évben megkapta a miniszteri osztálytanácsosi címet, 1926-ban pedig miniszteri osztálytanácsosi címének meghagyásával kinevezték közalapítványi igazgatónak. Önkéntesi évét még békében a volt 5. számú honvédíhuszárezredben szolgálta le és a világháború kitörésével mint tartalékos zászlós vonult be és az orosz és az olasz harctéren közel 4 évi harctéri szolgálatot teljesített. Hadi kitüntetései: az ezüst és a bronz katonai érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján a kardokkal és a német II. osztályú vaskereszt. Mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Elsőízben 1926-ban választotta meg a hatvani választókerület Budaházy Miklóssal szemben egységespárti programmal nagy szótöbbséggel s 1931-ben, majd 1935-ben is egyhangú mandátummal küldötte újból az országgyűlésbe. Az 1939. évi általános választáson mint hivatalos jelölt lépett fel Fiala Ferenc nyilaskeresztes-párti jelölttel szemben és 1968 szótöbbséggel győzött. Az elmúlt országgyűléseken élénk résztvett a Ház munkáján. A költségvetés általános vitái során mondott nagyobb beszédeket. Sürgette a nyugdíjtehernek és a vitézségi érempótdíjaknak rendezését, számos fontos törvényjavaslatnak volt előadója, többek között a középiskolai reformról, a tanügyi igazgatás egyszerűsítéséről, a gazdatartozások rendezéséről, a múzeumkönyvtár és levéltárügy egyes kérdéseinek rendezéséről szóló javaslatnak. Négy éven keresztül előadója volt a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének. A nem állami tanszemélyzetnek és a közstétgi, tisztviselőknek a Pénzintézeti Központ által nyújtandó kölcsönök ügyében előterjesztett interpellációjára történt ennek a kölcsönakciónak kiterjesztése. A Nemzeti Egység Pártjának 1936 decemberében történt átszervezésekor a párt szervezeti szabályainak kidolgozására kiküldött hetes bizottságnak előadója volt. 1936 december 15-én a Nemzeti Egység Párt ügyvezető alelnökévé választották meg és ebben a minőségben vezette az adminisztrációt 1938 december 7-ig, amikor â képviselőház egyik alelnökévé választották. A most 21