1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Szentiványi Lajos

318 Szentiványi Lajos (Abaúj-Torna vm., Független Kisgazda Párt) 1883-ban született Tömesd községben, Hunyad vármegyében. Református, nős, nyugalmazott főispán. A kolozsvári egyetemen tett államtudományi államvizsgát. Közigazgatási szolgálatát 1904-ben kezdte a hunyadvármegyei marosillyei járásban mint közigazgatási gyakornok, majd szolgabíró. 1904-ben résztvett a nemzeti ellenállásban. Később a vármegye központjában, Déván, vármegyei aljegyző lett. Még a háború előtt, a Tisza-kormány idején, négy és fél éven át, mint főispáni titkár működött, de -megmaradt továbbra is a vármegyei kötelékben. Azután másodjegyző, majd főjegyző lett és a háború végén Hunyad vármegye főispánja. Előzetesen érdekes körülmények között vonta, magára feletteseinek figyelmét. Az emlékezetes Zsil-völgyi szénbányász-sztrájkot hiába igyekeztek leszerelni és miután más kísértetek kudarcot vallottak, a vármegye előterjesztésére Szentiványi Lajos a belügyminisztertől nyert megbízatás folytán kiszállott a helyszínére. Neki a munkásvezetökkel folytatott megbeszélés alapján sikerült a sztrájkot néhány óra alatt leszerelni s így 200 munkavezető és 17 ezer sztrájkoló ismét megkezdte a munkát. Hunyad vármegye társadalmi életében is tevékeny részt vett, a többi között az EMKE vármegyei főtitkára is. Az oláhok betörése után Déván megtagadta a hivatali esküt és miután hivatalát át kellett adni, még 1921 májusáig maradt Déván. A vármegye magyar és zsidó kisebbségeit, azok együttes választása alapján képviselte az oláh hatóságokkal szemben. Kisebbségi ügyekben tárgyalt a romániai minisztériumokkal. A megszállás alatt sem fizetést, sem nyugdíjat nem kapott és 1921-ben kiutasították. Budapesten nem vállalt hivatali állást, de a Nemzeti Hitelintézetnél bankszolgálatban, mint cégvezető működött tíz esztendeig. 1932 nyarán átvette a független kisgazda párt adminisztratív ügyeinek igazgatását. A párt nagyválasztmánya megválasztotta a pártvezetőség tagjává és mint a párt igazgatója résztvett nemcsak a központi irányítás munkájában, de a vidéki szervezésiben is. Az ország valamennyi vármegyéjében és több mint ezer községében pártszervezeteket létesített, felállításukban személyesen részt vett és velük állandóan szoros kapcsolatot tartott fenn. Mint a pártiszervezés irányítója, egyidejűleg állandó tanácsadója is a párt híveinek. A megyei és községi választásokon, valamint a mezőgazdasági kamarai választásokon is igyekezett pártja politikai súlyát értékesítem. Az 1935. évi általános választáson pártjának programjával a sárospataki választókerületben lépett fel, de akkor kisebbségben maradt.