1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Szent-Ivány József

317 Szent-Ivány József (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1884-ben született Liptózsárán, régi nemesi családból. Evangélikus, nős, földbirtokos. Tanulmányait a pozsonyi és késmárki evangélikus líceumban végezte, majd a budapesti Pázmány Péter-tudományegyetem jogi karának hallgatója volt, de főiskolai oklevelet nem szerezhetett, mert koros atyjának kívánságára Mezőhegyesen, Magyaróvárott és külföldön gazdasági gyakornokként szerzett ismeretei birtokában nagykiterjedésű családi birtokaik kezelését kellett átvennie. Már fiatal korában érdeklődött a gazdatársadalmi mozgalmaik iránt és 20 éves korában a Gömöiri Gazdasági Egyesület elnökévé választotta. Vezetése alatt az egyesület a háború előtti időkben a legerősebb magyarországi gazdamozgalommá vált, több mint tízezer tagot számlált és a gazdanép széles rétegeire támaszkodott. Katonai szolgálatot nem teljesített, a háború kitörésekor azonban szolgálatra jelentkezett, de testi fogyatékossága miatt frontszolgálatra alkalmatlannak találták. Így a háború alatt is tovább fejleszthette a Gömöri Gazdasági Egyesületet, amely az 1918-as forradalom alkalmával a baloldali eszmeáramlatokkal szemben igen nagy ellenálló képességről tett tanúságot. Ennek a szövetkezetnek kereteire támaszkodva alakította meg a cseh uralomra jutása után az Országos Magyar Kisgazda Pártot, amely később a Magyar Nemzeti Párt nevet vette fel és a felvidéki magyarság egyik vezető pártjává fejlődött. Az 1920. évi első csehszlovák választások alkalmával mint a párt listavezetőjét választották meg képviselőjének s Csehszlovákia összeomlásáig tagja maradt a csehszlovák nemzetgyűlés képviselőházának. Képességeit és munkabírását a felvidéki magyarság egységes táborban tartására és a csehekkel szembeni ellenállásnak minél hathatósabb megszervezésére fordította és különösen a megszállás legelső idejében, amikor csak alig néhány segítőtársra támaszkodhatott, rendkívüli nagyjelentőségű és igen eredményes munkásságot fejtett ki. Az áltaia állapított párt vezére volt egészen 1933-ig, amikor a csehszlovákiai magyar pártok egységesítését sikerült keresztülvinni és a belőlük alakult Egyesült Magyar Párt vezetését megrongálódott egészségi állapotára tekintettel fiatal erőknek adta át. Politikai működése mellett sokat foglalkozott a felvidéki magyarság kultúrkérdéseivel is és éveken át szerkesztette a „Magyar írás" című folyóiratot. Szépirodalmi téren is figyelemre méltó működést fejtett ki. Tagja a képviselőház földművelésügyi bizottságának, pénzügyi bizottságának és a külügyi bizottságnak.