1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Szeder János
315 ahol 1916 augusztusában megsebesült és egy esztendő múlva rokkanttá, később pedig fegyver nélküli segédszolgálatossá minősítették és mint ilyen, Szegeden, a honvédhadosztály bíróságnál dolgozott. A cseheknek Miskolcra történt bevonulása alkalmával cseh fogságba került és a bolsevizmus bukásáig Theresienstadtban tartották. Csehországból visszatérve, ismét a Szociáldemokrata Párt szolgálatába állította munkásságát. Budapestre költözve, a Magyarországi Földmunkások Szövetségének vezetőségi tagja, később elnöke lett és ugyancsak tagja lett a Magyarországi Magántisztviselők Országos Szövetségének is. Később érdekképviseleti alapon az Országos Mezőgazdasági Kamarába is helyet foglalt és hosszú éveken keresztül élénk tevékenységet fejtett ki. A mezőgazdasági munkásság ügyét tölllíal is szolgálta. A földmunkásság élete körülményeiről több tanulmánya jelent már meg. 1922ben, a második nemzetgyűlési választáson Békéscsabán választották meg képviselőnek. Ugyanez alkalommal Hódmezővásárhelyen is megválasztották, de erről a mandátumáról lemondott. A Házban főként mezőgazdasági munkáskérdésekkel foglalkozott. 1926-ban az országgyűlési képviselőválasztásokon a békéscsabai választókerületben Bud Jánossal szemben kisebbségben maradt, éppen úgy 1931-ben is, jól lehet majdnem 4000 szavazatot kapott. 1931-ben a budapestkörnyéki választókerület mandátumával foglalt helyet a képviselőházban, de az 1935. évi választáson annak ellenére, hogy pártja sok szavazatot szerzett, a szociáldemokrata lista ugyanott csak egy mandátumhoz juthatott és Szeder Ferenc nem került be a Házba. Ezidőszerint a Szociáldemokrata Párt központi vezetőségének tagja, valamint a vidéki osztály vezetője. Szeder János (Csongrád, Magyar Élet Pártja) 1896-ban született Szentesen. Református, nőtlen, okleveles gépészmérnök, kormányfőtanácsos. Szentesen, szülővárosában végezte el a főgimnáziumot, utána a József Műegyetem gépészmérnöki osztályára iratkozott be. 1915ben tanulmányait félbeszakítva bevonult katonának s 1915 novemberétől 1918 novemberéig egyfolytában a 307. honvédgyalogezred kötelékében az orosz és az olasz harctéren teljesített szolgálatot. A hadi ékítményes bronz Signum Laudis, a kisezüst vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. Az összeomlás után ezrede teljes hadfelszereléssel jött haza a harctérről, amiben neki is nagy érdeme volt. Itthon folytatta műegyetemi tanulmányait s élénk résztvett az ifjúsági nemzeti mozgalmakban. Tagja volt a műegyetemi csendőr zászlóaljnak. A gépészmérnöki oklevél megszerzése után a műegyetem közgazdasági karára iratkozott be, de
