1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Szalay László

313 napilapokban és folyóiratokban, főleg közgazdasági, társadalompolitikai cikkeket és tanulmányokat írt. A szekszárdi kerület volt képviselőjével, Dulin Jenő független kisgazdapárti jelölttel szemben több mint kétezer szótöbbséggel választotta meg. Vitéz Szalay László (Felsőgagy, Magyar Élet Pártja) 1896-ban született Kassán. Református, nős, földbirtokos, okleveles gazda. Régi nemesi családból származik. Atyai nagyatyja, Szalay Antal, Abauj-Torna vármegye utolsó rendi táblabírája volt, atyja pedig, Szalay László, Abauj-Torna megye és Kassa város főispánja, majd Apponyi Albert gróf kultuszminisztersége idején a kultuszminisztérium politikai államtitkára. A középiskolát a kassai premontrei főgimnáziumban végezte. Utána azonnal katonai szolgálatra jelentkezett s a kassai 5. honvéd huszárezred kötelékében szolgálta végig a háborút. Főhadnagyi rangban szerelt le. Az orosz harctéren résztvett a második Brussilow-áttörésben és ekkor ezredével együtt hadifogságba került. Kelet-Szibériából 22 hónapi raboskodás után két társával együtt, állandó életveszedelmek között sikerült hazaszöknie s ekkor, 1918 májusában újra jelentkezett ezredénél. Vitéz és bátor magatartásáért a nagyezüst vitézségi érmet kapta. 1923-ban a kormányzó vitézzé avatta, 1931-ben pedig, majd 1938-ban is kormányzói elismerésben részesült. Szolgálatonkívüli huszárszázados. 1919-ben Kassán jogi absolutoriumot szerzett, majd ugyanott a gazdasági akadémiát is elvégezte. A csehek egyízben letartóztatták és csak az akkor ott parancsnokló francia tábornok közbenjárására szabadult meg. Német, francia és orosz nyelven beszél. 1921 óta abaúj vármegyei birtokán gazdálkodik és élénken résztvett a megyei, társadalmi és egyházi életben. 1931-ben, mint nem hivatalos jelölt, a szepsii kerületben Perényi Zsigmond báróval szemben kisebbségben maradt, s ugyancsak kisebbségben maradt 1933-ban a tornai kerületi időközi választáskor Hadik János gróffal szemben is. Mint Gömbös Gyulának régi híve, tevékenyen résztvett a Nemzeti Egység Pártjának vármegyei szervezésében, s az 1935-ös választások idején a felsőgagyi kerületben a párt programjával egyhangúan jutott mandátumhoz. A képviselőházban főiként nemzetvédelmi és fajvédelmi kérdésekkel foglalkozott, lelkes támogatója volt a falusi nép problémáinak. Egyízben Eckhardt Tiborral szóváltásba került s az így támadt lovagias ügy során vele kardpárbajt vívott. Alelnöke a Vármegyei Gazdasági Egyesületnek, világi főjegyzője az Abauji Református Egyházmegyének.