1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Spák Iván - Dr. Spett Ernő

307 sósát, 1934-ben pedig „Hűség" című drámáját, melyet igen nagy sikerrel adtak elő Sopronban. Nagy könyvsikert ért el „Virágzik a mandulafa" című nagy háborús regényével, mely angol, olasz és még németnyelvű fordításban is megjelent. 1936-ban jelent meg Nyugatmagyarország védelméről szóló hatalmas méretű regénye, a „Mégis élünk!", 1939-ben megjelent munkái: „A város meg a sárkány" (történelmi regény) és „Ne sárgulj, fűzfa" (háborús regény). Legutóbbi verseskönyve: „Virrasztó a ködben". Tagja a Petőfi Társaságnak, valamint számos más irodalmi társaságnak és a sajtótanácsnak. Spák Iván (Kárpátaljai meghívott képviselő) 1900-ban született Alsókaraszló-Zaricsán. Görög katolikus, nős, hírlapíró. Középiskoláit Ungvárott és Budapesten végezte. Elsajátította az orosz, cseh és francia nyelvet. Az autonom Földműves Szövetség hivatalos lapjának, a Ruszkij Vesztnyiknek 1933 óta felelős szerkesztője. Tgen élénk tevékenységet fejt ki a párt belső életében és a sajtó irányításán kívül a párt propagandáját is irányítja. Kárpátalja életében mind kulturális, mind társadalmi téren jelentős szerepet tölt be. A Duchnovics Kultúregyesület tagja, a „Russj" Sport Klubnak főtitkára, a Kárpátorosz Újságírók Szövetségének titkára. Kárpátalja felszabadítása után a magyar országgyűlés meghívta a képviselőházba. Dr Spett Ernő (Mezőtúr, Magyar Élet Pártja) 1878-ban született Mezőtúron. Római katolikus, nős, Mezőtúr volt polgármestere. Középiskolái elvégzése után a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat végzett, majd jogi és államtudományi doktorátust és ezután ügyvédi oklevelet szerzett. 1905-ben Mezőtúr város polgármesterévé választották s ezt a tisztét 1910-ig töltötte be, amikor a Mezőtúri Takarékpénztár igazgatója lett. Odaadó munkásságával nagy eredményeket ért el a város fejlesztése terén. 1914-ben, a háború kitörésekor katonai szolgálatra vonult be a m. kir. budapesti népfelkelő osztályhoz s mint huszárszázados itt teljesített szolgálatot. A szerb és albán harctereken járt s bátor magatartásáért a Signum Laudis-szal tüntették ki. 1918 decemberétől 1921 májusáig Szolnok város polgármestere volt, 1921 novemberében pedig' 20?