1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Somogyváry Gyula

306 Vitéz Somogyváry Gyula (Csorna, Magyar Élet Pártja) 1895-ben született a sopronmegyei Füles községben, ahol édesatyja a nagycenki Szécsenyi-uradalom gazdatisztje volt. Római katolikus, nős, író, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió rt. irodalmi igazgatója. Somogyvárott és Budapesten végezte iskoláit. Már fiatal korában megnyilvánult az irodalomhoz való vonzódása, első, nyomtatásban közölt munkája 13 éves korában jelent meg as egyik vidéki lapban. Újságírónak készült, de pályája kezdetén kitört a világháború és ekkor bevonult katonának. Háromévi frontszolgálata alatt, amit az orosz, román és olasz harctereken töltött, sok kitüntetést szerzett és 1918 őszén, súlyos betegen, mint főhadnagy fejezte be a háborút. Résztvett a Dormándy, majd a Lemberkovich-féle ellenforradalmi mozgalom szervezésében. Két testvérét letartóztatták és neki is menekülnie kellett a fővárosból. Jelentős szerepe volt a dunántúli ellenforradalmi mozgalomban s több ízben végzett veszedelmes futárutat Siófok és a. szegedi kormány bécsi megbízottja között. A nemzeti hadseregnek Siófokra való átvonulása után Siófokon, majd Székesfehérvárott katonáskodott. 1920 tavaszán a Magyar Távirati Irodához került s mint a vidéki osztály vezetője, résztvett a vidéki hírszolgálat megszervezésében. Később a belpolitikai hírszolgálat vezetését vette át, 1928-ban pedig a Magyar Telefonhírmondó és Rádió rt. irodalmi igazgatója lett. Résztvett az Ébredő Magyarok Egyesülete és a Fajvédő Párt megalakításában és alapító tagja a Fajvédő Szövetségnek. Mint törvényhozó, 1935-ben a csornai kerület mandátumával került a képviselőházba és főként külpolitikai kérdésekkel, kulturális ügyekkel, földbirtokpolitikai, igen gyakran falufejlesztési kérdésekkel foglalkozott s több kulturális vonatkozású törvényjavaslat előadója is volt. A Kormányzó 1921-ben vitézzé avatta, később a rádió hírszolgálata körül szerzett érdemeiért a III. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. A Felvidék, majd később a Kárpátalja visszacsatolásának időszakában hónapokon át teljesített katonai szolgálatot. Kassai bevonulásunk után ő szervezte és szólaltatta meg páratlanul rövid idő alatt a kassai magyar rádiót. 1920 óta sorra jelennek meg politikai, külpolitikai, irodalmi és esztétikai cikkei a sajtóban és a folyóiratokban. Székesfehérvárott, a Területvédő Liga kiadásában jelent meg első verses füzete, a „Gyújtogatás", Egymásután láttak napvilágot költeményei és prózai írásai. Munkái: Idők sodrában; Éjfél után (versek); Dal, amelyet nem daloltak végig; A Fejedelem stafétája (regények). Drámai dolgozatai gyakorta szerepelnek a rádióban és a színpadokon. A Nemzeti Színház 1933-ban mutatta be „Kitagadottak" cím alatt összefoglalt három történeti egyfelvoná-