1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Salkovszky Jenő - Dr. Sarvay Elek

301 Dr Salkovszky Jenő (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1889-ben született Ipolyságon. Római katolikus, nős, ügyvéd. Atyja, Salkovszky Ferenc, Hont vármegye tiszti főügyésze volt. Középiskoláit az esztergomi benedekrendi főgimnáziumban végezte, a budapesti tudományegyetemen szerezte meg a jogi doktori diplomát, majd ügyvédi vizsgát tett s később közigazgatási szaktanulmányokat is folytatott. A háború kitörésekor a volt 101. közösgyalogezred tartalékos főhadnagyaként ment a harctérre és huszonöt havi frontszolgálalt során az orosz, a román és az olasz harctéren több ütközetben vett részt. A húszéves csehszlovákiai elnyomatás idején igen élénk politikai és publicisztikai működést fejtett ki. A Prágai Magyar Hírlapban igen sok közjogi, közigazgatási és tanügyi cikke jelent meg. 1932-ben az Egyesült Magyar Párt listáján a szlovákiai tartománygyűlés tagja lett s különösen közjogi, közigazgatási és pénzügyi kérdésekben képviselte a magyarság érdekeit. A párt autonómiai javaslatának ő volt az előadója. A Felvidék hazatérése után 1938 decemberében mint meghívott képviselő a törvényhozás tagja lett s élénk résztvett a képviselőház munkájában. Főként közjogi, közigazgatási és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. Dr Sarvay Elek (Nagyhalász, Magyar Élet Pártja) 1884-ben született Kisvárdán. Római katolikus, nős, Szabolcs-Ung vármegye volt főügyésze. A középiskola elvégzése után a budapesti és a kolozsvári egyetemen végezte jogi tanulmányait, de egy évet a lipcsei egyetemen is töltött. A világháború kitörésekor bevonult s mint volt 5. honvédhuszárezred hadnagya ment a harctérre. Több ütközetben vett részt Lamberg körül, s 1914 augusztusában fej lövést kapott. Sebesülésével a lembergi kórházba vitték, ahol 1914 szeptemberében fogságba került. Négy éviig volt hadifogoly, 1918 március elején a német harctéren át szökött vissza. A bronz Signum Laudis és a sebesülési érem tulajdonosa. Szabolcs vármegye közönsége még katonai szolgálata alatt, 1915 májusában al'ügyésszé választotta meg. Amikor a vármegye román megszállás alá került, ő töltötte be a tolmács szerepét francia nyelven s a vármegye megbízásából Nagyszebenben Maniu Gyulával is tárgyalt a román