1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Rupert Rezső

300 népgyűlések sorozatát tartotta ellenük megyeszerte és átvéve a veszprémi püspökség lapjának, a Veszprémi Hírlapnak a szerkesztését, egyre-másra irta ellenük az éles és bátor cikkeket, amíg a vörös uralom el nem hallgattatta. Mint keresztény és konzervatív politikust a kommün kitörésekor letartóztatták, egyhónapi fogság után halálra is ítélték, de sikerült Ausztriába menekülnie. Részt vett a feldbachi ellenforradalmi zászlóalj megszervezésében, majd Bécsbe került, ott a gróf Bethlen István vezetése alatt álló ellenforradalmi komité tagja lett és főfeladatául a kisgazda társadalom megszervezésének előkészítését tekintette. Ugyanekkor a Pester Lloyd Bécsbe menekült kiadása részére írt cikkeket. A kommün bukása napján Gömbös Gyulát, a szegedi kormány államtitkárát és őt küldte haza gróf Bethlen István, mint megbízottait az első intézkedések megtétele és az ellenforradalmi emigráció hazatérésének előkészítése végett. Amikor a bécsi komité hazajött, tovább is gróf Bethlen István környezetében vett részt a kisgazda társadalom szervezésében és az Ő ajánlatára vontak be abból egyes tényezőket az aktív politikába. Egyúttal átvette szülőföldjének, Veszprém vármegyének politikai újjászervezését. 1920-ban kisgazdapárti programmal választotta meg a devecseri kerület nemzetgyűlési képviselőnek. Felszólalásaival, amelyekben egyes visszaéléseket ostorozott, csakhamar népszerűvé vált ellenzéki körökben. 1921-ben kilépett a kisgazda pártból, mert az — szerinte — nem váltotta valóra az agrárdemokrácia irányában tett ígéreteket és egy év múlva a Raissay párt programjával lépett fel régi választókerületében, amely beküldötte a második nemzetgyűlésre is. A Házban gyakran szerepelt, felszólalásaival és bátorhangú interpellációival sokszor okozott zajos jeleneteket. Egyik meghívott vendége volt az Erzsébetvárosi Körnek azon az estén, amikor a kör ellen bombamerényletet követtek el. Mint nemzetgyűlési képviselő széleskörű publicisztikai tevékenységet is folytatott, a Pester Lloyd és a Világ sűrűn közölte cikkeit. 1927-ben nem sikerült mandátumhoz jutnia és visszavonult, de a Függetlenségi Kossuth Párt keretében figyelemmel kísérte a politikai eseményeket. Barátai kérésére 1935-ben jelöltséget vállalt a budapesti északi válasBtókerüifetben, ahol a Függetlenségi Kossuth Párt BajcsyZsilinszki Endre Nemzeti Radikális Pártjával fuzionált és közös listán indult. Rupert Rezsőt meg is választották. A törvényhatósági választáson ugyanabban az évben mint az egyesült baloldali ellenzék listavezetője kapott mandátumot a VII. kerületben. Az 1935—1939. évi országgyűlésen egyik legtöbbet dolgozó ellenzéki tagja volt a képviselőháznak. A szerinte reakciós törvényalkotások ellen az 1848-iki törvények szellemében vette fel a küzdelmet. Emellett továbbra is lelkes szószólója volt a kis agrártársadalom érdekeinek. Sokszor szólalt fel a visszacsatolt felvidéki terület bajainak orvoslása érdekében és szerzett jogainak védelmében is. Az 1939. évi általános választáson újból Budapest északi választókerülete küldte be a Házba.