1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Révész László

296 Tihamér 1938 március 9-én megvált a pénzügyminisztériumtól, a Darányi-kormány kiegészítésekor a kormányzó pénzügyminiszterré nevezte ki és ezt a tárcát megtartotta a mindkét Imrédy-kormányhan és a Teleki-kormányban is. Pénzügyminiszteri működését pártkülönbség nélkül rokonszenvvel kísérték. Törvényhozási alkotásainak sorát a szeszgyárak megváltásával nyitotta meg. A szesztörvény radikális intézkedései igen népszerűvé tették. A cukor árának csökkentésével az ország legszélesebb fogyasztó rétegei számára könnyítette meg a cukorellátást. Ugyancsak miniszteri működéséhez fűződik az álláshalmozások megszüntetéséről, a tisztviselők anyagi helyzetének javításáról és a tisztviselői korpótlékról szóló törvény. A kormányzó miniszteri működésének első évfordulóján, 1939 március 12-én, titkos tanácsossá nevezte ki, 1940 január 30-án pedig fáradhatatlan odaadással kifejtett értékes tevékenységéért s különösen a honvédség fejlesztése érdekében teljesített kiváló szolgálataiért a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta részére. A társadalmi és kulturális élet terén különösen a balatoni kultúra fejlesztésében vannak érdemei, a balatoni vitorlás sportnak, úgyis mint aktív versenyző, egyik legodaadóbb támogatója. Dr Révész László (Kecskemét, Független Kisgazdapárt) 1889-ben született Kecskeméten. Református, nős, ügyvéd. Ősi kálvinista családból származik. Középiskoláit Kecskeméten végezte és ugyanott kezdte jogi tanulmányait is, amelyeket a kolozsvári egyetemen fejezett be, ahol jogi és államtudományi doktorátust szerzett. Egy félesztendőt a berlini egyetemen is töltött. Budapesten tette le az egyesített ügyvédi és bírói vizsgát. 1914-ben igazságügyi szolgálatba lépett és bírósági jegyző, majd járásbíró volt a kecskeméti királyi járásbíróságon. 1920-ban történt nyugalombavonulása után ügyvédi gyakorlatra tért, Kecskeméten gyakorló ügyvéd, egyúttal ügyésze a kecskeméti református egyházközségnek és az egyházmegyének is. Kecskemét társadalmi életében élénk szerepet visz és a Független Kisgazdapárthoz is már régen csatlakozott s a helyi szervezet elnökének választották meg. Az 1939. évi általános választáson a kecskeméti választókerületben Eckhardt Tibor listavezető mögött következett a párt lajstromán és miután Eckhardt Tibor lemondott kecskeméti mandátumáról, mint első pótképviselőt hívták be a képviselőházba.