1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Reményi-Schneller Lajos
295 plébános lett. Eleken a polgári leányiskola és a háztartási gazdasági szakiskola igazgatója. Tagja az eleki községi képviselőtestületnek és Csanád— : Arad—Torontál vármegye törvényhatósági bizottságának. Élénk működést fejt ki gazdasági, nevezetesen szövetkezeti téren. Megalapította az eleki hitelszövetkezetet, az építőiparos szövetkezetet és a bor szövetkezetet. Az 1935. évi országgyűlésen Urbán Péter báró halálával megüresedett eleki választókerületben Rubinek István volt NEP-párti képviselővel szemben a Keresztény Gazdasági Párt programjával választották meg. A pártnak kezdettől lelkes tagja volt és több választás vezetésében vett részt. Dr Reményi-Schneller Lajos (Baja, Magyar Élet Pártja) 1892-ben született Budapesten. Evangélikus, nos, m. kir. titkos tanácsos, pénzügyminiszter. Középiskolai, valamint főiskolai tanulmányait a fővárosban végezte és a budapesti tudományegyetemen szerezte meg a jogi doktorátust. Pályáját a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál kezdte meg, ahol fokozatos előléptetések után 1923-ban igazgató lett. Ebben a minőségben az intézet kereskedelmi titkárságát vezette és a trianoni békeszerződéssel összefüggő ügyek lebonyolítását is intézte. 1926-ban végrehajtotta a Victoria-malom szanálását és megalapította az Egyesült Malomipari Részvénytársaságot. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár válsága idején a Pénzintézeti Központ megbízásából ennek a régi pénzintézetnek a vezetését vette át és ekkor természetesen kivált a Leszarni tolóbank kötelékéből, hogy egész munkaerejét az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár talpraállítására szentelje. Sikeres működésének elismeréséül akkor, amidőn az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár Budapesti Székesfővárosi Községi Takarékpénztárrá alakult át, az új vállalat vezérigazgatójául hívták meg és 1928 óta, mint ennek az intézetnek az irányítója, azt az ország egyik legszámottevőbb vállalatává fejlesztette. 1935 februárjában megvált a Községi Takarékpénztártól és ekkor a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének vezetését vette át, Itt a kormány földbirtokpolitikai műveletének végrehajtásán kívül még az a feladat is rá várt, hogy előkészítse a három altruista pénzintézet fúzióját. Ezt a bonyolult feladatot több mint egyévi munka után sikerrel oldotta meg és az új Országos Földhitelintézet 1936 július 1-én megkezdte működését. Már előző évben t 1935-ben bekapcsolódott a politikai életbe is és az általános választások során a bajai választókerület a Nemzeti Egység Pártjának programjával képviselőjének választotta meg. A képviselőháznak főleg bizottsági munkájában fejtett ki élénk tevékenységet, de gyakran vett részt a pénzügyi és gazdasági tárgyú javaslatok vitájában is. Amidőn Fabinyi
