1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Radák Lajos - Dr. Radocsay László

289 Vitéz Radák Lajos (Mátészalka, Magyar Élet Pártja) 1885-ben született Aranyosmedgyesen, Szat­mármegyében. Evangélikus, nős, földbirtokos, nyugalmazott huszárezredes: A szatmári refor­mátus gimnáziumban és a soproni katonai fő­reálban végzett középiskolai tanulmányok után a budapesti Ludovika Akadémia növendéke lett s 1905-ben avatták hadnaggyá. Mint főhadnagy ment a harctérre a debreceni honvédhuszárezred kötelékében. 1914 novemberében megsebesült. A király vitéz és bátor magatartásáért ebben az évben tüntette ki a III. oszt. katonai érdemkereszttel. Alig gyógyült fel, 1915 márciusában már ismét az orosz fronton volt mint század­parancsnok. 1916 elején megkapta a bronz Signum Laudist és a német vaskeresztet, az év nyarán pedig sebesülten orosz fogságba került. Kétévi orosz fogság után, 1918 májusában megszökött. 1921-ben őrnaggyá, 1926-ban alezredessé lépett elő, 1934-ben pedig ezredessé nevezték ki. A kormányzó 1937-ben dicsérő elismerésben részesítette, 1938-ban pedig a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét adományozta neki. 1938 májusában nyugalomba vonult s azóta a szatmármegyei Fülpösdarócon gazdálkodik. A Magyar Katonai Szemlében több dolgo­zata jelent meg a lovasság harcászatáról. Vitéz és bátor magatartá­sáért a kormányzó vitézzé avatta. Tagja Szatmár vármegye törvény­hatósági bizottságának és a közigazgatási bizottságnak, elnöke a szat­mármegyei lótenyésztési bizottságnak. Dr Radocsay László (Tapolca-Balatonfüred, Magyar Élet Pártja) 1878-ban született a torontál vármegyei Ist­vánföldén. Római katolikus, nős, igazságügy­miniszter. A középiskolát a nagybecskereki piarista gimnáziumban végezte, egyetemi tanul­mányait pedig a budapesti tudományegyetemen, ahol jogtudományi oklevelet szerzett. Utána Temesvárott ügyvédjöliöltösködött, majd Buda­pesten ügyvédi vizsgát tett s nyomban utána ügyvédi irodát nyitott Temesvárott, ahol két­évig folytatott ügyvédi gyakorlatot. Ezalatt az idő aJatt Temesvár szabad királyi városnál mint vármegyei tisztelet­beli alügyész aktív ügyészi munkát végzett s mind a vármegye, mind a város közéletében is, tevékeny szerepet vitt. 1914-ben Temesvár főjegyzőjévé választották meg, de a háború kitörésekor mint tarta­lékos tüzérhadnagy bevonult. Másfél évi harctéri szolgálat után a 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom