1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Pintér Béla

282 ebben a ciklusban is nagy figyelmet keltettek főként közjogi, közigazgatási és szociálpolitikai kérdésekben elhangzott felszólalásai. Egyik elnöke volt annak az egyesített bizottságnak, amely a zsidótörvényt tárgyalta, tagja volt a 33-as, később 36-os bizottságnak. Most harmadízben képviseli a magyar országgyűlésben a szatmármegyei választóközönséget, amelyhez évtizedes hivatali, politikai, társadalmi és családi kötelékek fűzik. A közélet terén kifejtett nagy érdemeiért a kormányzó a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adományozta neki, tulajdonosa a hadi érdemrendnek a kardokkal és a vöröskereszt háborús díszjelvénynek. I. Ferenc József 1911-ben nevezte ki cs. és kir. kamarássá. A Johannita-rendnek 1915-ben tiszteletbeM lovagja lett, 1924-ben Potsdamban pedig a rend lovagjává ütötték. Jelentős szerepet játszik a református egyház életében is, 1920 óta gondnoka a nagykárolyi református egyházmegyének. Pintér Béla (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1892-ben született Udvardon. Római katolikus, nos, kisgazda. Ősi gazdálkodó családból származik. Hat elemi iskolai osztályt végzett. 1914-ben bevonult katonának a 6. vártüzér ezredhez és negyvenhat hónapig volt a harctéren. Megjárta a szerb és az olasz harcteret, részt vett kétízben a szerb front áttörésénél és kilenc olasz offenzívában és mint szakaszvezető szerelt le. Katonai kitüntetései a kisezüst és bronz vitézségi érem és a Káróly-csapatkereszt. 1922-ben részt vett a felvidéki kisgazdapárt megalakításában és Udvardon vezető tagja volt a pártnak, 1926-foan pedig a Magyar Nemzeti Párt megszervezésében Losoncon. Megválasztották a párt vezetőségi tagjának és kerületi alelnökének, később országos alelnökének. A felvidéki magyarság küzdelmében állandóan szerepelt és erősen jobboldali intranzigens magatartásáért a cseh hatóságok állandóan felügyelet alatt tartották és bírósági eljárásokkal zaklatták. Megszervezte a felvidéki ifjúságot levente alapon, de a csehek ezt az alakulatot feloszlatták. Majd gyümölcsészeti egyesületet alakított, azonban ezt is feloszlatták. Tömörítette a paprikatermelőket és szövetkezeti alapon paprikamalmot épített. A csehek ezt sem hagyták jóvá és beszüntették. Végűi rohamosztagot alakított a cseh állam ellen. 1928 október 28-án, a cseh nemzeti ünnepen tiltakozott Masaryk és Benes üdvözlése ellen, az állami ünnepet nem ismerte el örömünnepnek, hanem Magyar Nagypénteknek nevezte el és ezért Komáromban tíz napra becsukták. 1933 június 15-én 1200 emberrel felvonult és tüntetett a revízió mellett Érsekújvárott, Horthy Miklóst és Magyarországot éltetve és a