1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Papp Mihály - Vitéz Patacsi Dénes

276 Papp Mihály (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1883-ban született régi köznemesi családból Nagykaposon. Református, nős, gazdálkodó. Öt elemi iskolát végzett és azután önképzéssel szerezte meg azt a tudást, amely őt a magyar kisebbségi politikában és törvényhatósági életben a magyar érdekek egyik képviselőjévé tette. 1924-ben, mint a Magyar Nemzeti Párt vezető tagját, Nagykapos község bírájává választották és azóta tölti be ezt a tisztét. A cseh megszállás idején kezdettől fogva tagja és alelnöke volt az Országos Magyar Kisgazdapártnak, amely később Magyar Nemzeti Párttá alakult át és amelynek 1927-ben körzeti járási elnökévé választották meg. 1935-ben a kassai választókerületben országgyűlési képviselővé választották. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt érsekújvári nagygyűlésén a párt százas és ötvenes bizottságának lett a tagja. A csehek kivonulásakor a Magyar Nemzeti Tanács járási elnöke volt, a felszabadulás után pedig, a katonai igazgatás idején, a belügyminiszter miniszteri megbízottá nevezte ki. Tagja Ung vármegye törvényhatósági bizottságának. 1939 márciusában a kormányzó a felvidéki magyar kisebbség érdekében kifejtett áldásos munkájáért a magyar arany érdemkereszttel tüntette ki. A Bodrogközi Gazdasági Egyesületnek alelnöke. Az új országgyűlésen meghívták a felvidéki képviselők sorába. Vitéz Patacsi Dénes (Baranya vm., Magyar Élet Pártja) 1877-ben született Szentdienesen, Baranya vármegyében. Római katolikus, nős, kisgazda, nyugalmazott honvédelmi államtitkár. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte s kora ifjúságától a gazdálkodásnak élt. A.világháborúban a szerb, olasz és román harctéren több minihárom évet töltött s több kitüntetést szerzett. A Károlyi forradalom idején egyideig Székelyudvarhelyen a rend fenntartásáról gondoskodott, majd hazatérve megszervezte a kisgazdapártot, amelynek megyei elnöke lett. 1919 eszén háromízben is átszökött a szerb megszállás alatt álló Baranya megye határán s Budapesten memorandumot nyújtott át Clark antant-főmegbízottnak a megszállás alatt élő magyarság sérelmeiről. A Huszár-kormányban a kisgazda érdekek védelmére szervezett minisztérium