1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Pajor Miklós

274 naggyá léptették elő. 1918-ban, noha sebesült volt, a székelyhadosztály első szervezői között volt, résztvett annak harcaiban, míg a hadosztály 1919 májusában román fogságba nem esett. Erdélyből történt repatriálása után a vezérkar főnökségénél teljesített szolgálatot, majd a Szózat című politikai napilapnak s a Magyar Távirati Irodának volt munkatársa. Később igazgatója lett a Magyar Nemzeti Könyv és Lapkiadó Vállalat Rt.-nak, majd a Hajduföld, illetve a Debreceni Újság című politikai napilapoknak. A forradalom után tevékeny részt vett az egyetemi ifjúság megszervezésében. A Werbőczy bajtársi egyesületnek több éven át vezére volt, majd örökös vezére lett. Voit Turul vezér is. A Nemzeti Ligának, az Ébredő Magyarok Egyesületének s más nemzeti irányú egyesületnek alapításuktól tagja volt s bennük különböző tisztségeket is töltött be. 1934 januárjában lett Debrecen város tiszti ügyésze, ezt megelőzően ügyvédi gyakorlatot folytatott. A Gömbös Gyula-féle fajvédő pártnak tiszántúli titkára, majd a Nemzeti Egység Pártjának hajdumegyei, illetve Debrecen városi titkára volt. Debrecen város törvényhatóságának választott bizottsági tagja. Dr Pajor Miklós (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1884-ben született Turdossinban. Római katolikus, nős, ügyvéd, Abauj-Torna vármegye tb. főügyésze. Középiskoláit Kassán és Lőcsén végezte, egyetemi tanulmányait pedig Kolozsvárott és Budapesten, ahol ügyvédi oklevelet is nyert. Jogászkorában tevékenyen résztvett a kassai Keresztényszociális Egyesület, majd a kassai főiskolások Szent Imre Egyletének megalapításában és ez utóbbinak elnöke is volt. A háború kitörésekor a cs. és kir. 27. tábori tarack tüzérezred kötelékében mint főhadnagy harcolt a szerb, albán, orosz és olasz fronton és több ütközetben vett részt. A cseh megszállás egész ideje alatt Kassa város törvényhatósági bizottságának és a város tanácsának magyarpárti tagja és mint ilyen, bátor és önzetlen harcosa volt a magyar érdekeknek. A csehszlovák szenátusban az Egyesült Magyar Párt kassai kerületi szenátora volt. A csehszlovák szenátus költségvetési bizottságában a magyarságot megillető jogokért erős harcokat vívott, melyek a magyarországi sajtóban is élénk visszhangot keltettek, megemlékezett róla Nagy Iván „Prága Moszkva kezében" című könyvében is. Igen széleskörű társadalmi és egyesületi tevékenységet fejt ki. Több szociális és sportegyesületnek vezetőségi tagja. A Felvidék felszabadulásakor a felvidéki képviselők sorában meghívták a képviselőház tagjának és az új országgyűlésben is mint meghívott képviselő foglal helyet.