1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Orosz Mihály - Ortutay Jenő

272 Orosz Mihály (Jászapáti, Nyilaskeresztes Párt) 1905-ben született Jászdózsán. Római katolikus, nőtlen, középiskolai tanár. Jászdózsai kisgazda családból származik. Középiskoláját a jászapáti királyi főgimnáziumban végezte, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán. 1933 február 1-től 1939 február l-ig a soproni fó'reáliskolánál mint szerződéses matematika fizika szakos tanár működött. Emléklapos hadnagy. Már egyetemi hallgató korában résztvett a különböző jobboldali próbálkozásokban, amelyeket állástalan diplomások kezdeményeztek. Ekkor kezdett foglalkozni szociálpolitikai tanulmányokkal is és 1938 tavaszán csatlakozott a Hungarista mozgalomhoz. Az 1939. évi általános választáson heves küzdelmet folytatott a jászapátii választókerületben, ahol négy ellenjelöltjével szemben mint legerősebb jelölt került Ulain Ferenc hivatalos jelölttel pótválasztásba és 33 szótöbbséggel győzött. Ortutay Jenő (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1889-ben született Tárnán, Ung vármegyében. Görög katolikus, nős, kerületi esperes, szentszéki tanácsos, tiszteletbeli főesperes. Középiskoláit Ungvárott végezte, teológiai tanulmányait pedig Ungváron és Budapesten. Először hét esztendeig volt Csékén segédlelkész, majd három esztendeig székesegyházi hitszónok Ungváron. Azután Balogfalván, Ökörmezőn és Kövesligeten lelkész, majd 1925-től kezdve Beregszászon esperes-plébános. Az államfordulat után az országos keresztényszocialista pártnak lett egyik vezető tagja. A kommunisták 1919-ben Munkácson elfogták és egy ideig fogvatartották, de azután szabadonbocsátották. A csehek bevonulásakor internálták, lakóházát Ökörmezőn csendőrgyűrű vette körül és élete is veszélyben forgott. Mármarosban a pravoszláv schizniatikus harcok idején élére állt a magyar görögkatolikusoknak és a magyar istentiszteleti nyelvet és a magyar iskolát nemcsak saját hitközségében tudta mindvégig megőrizni, hanem az esperesi kerületéhez tartozó összes hitközségekben is. Beregszászon a magyar) pártok képviseletében 11 esztendeig volt városbíró. Közvetlenül a város felszabadulása előtt reáhárult az a feladat, hogy a város nyugalmát biztosítsa. Erélyes fellépésének