1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Müller Antal - Nagy Ferenc

265 Müller Antal (Budapest III., Magyar Élet Pártja) 1885-ben született Móron. Római katolikus, nős, iparos, m. kir. kormányfőtanácsos. A fővárosi iparrajziskola kétéves tanfolyama után a technológiát végezte el s már fiatalon bekapcsolódott a keresztényszocialista szakszervezeti mozgalomba. Megalapította a Keresztény Iparosok Országos Szövetségét, amelynek 15 éven át ügyvezető-elnöke volt, 1935 óta pedig mint országos elnök áll a szövetség élén. Nyolc szakipari szövetkezetet is létesített, köztük a több mint ezer tagot számláló Szabóiparosok Szövetkezetét, amelynek hosszú idő óta szintén ügyvezető-igazgató elnöke. A háborúban három éven át teljesített katonai szolgálatot. Európa nagyobb államaiban többízben volt ipari tanulmányúton. Mint a keresztényszocialista mozgalom egyik vezetője kapcsolódott be a politikai életbe is. 1920 óta tagja a székesfőváros törvényhatósági bizottságának s azóta tevékeny szerepet visz a főváros politikai életében is. A főváros déli kerületében első ízben 1931-ben, másodszor 1935-ben választották meg keresztény gazdasági párti programmal országgyűlési képviselőnek. Az elmúlt ciklusokban többíetoen szólalt fel a kisipar, a kézműipar és a háziipar érdekeinek védelmében. Főszerkesztője az Ipar című időközi lapnak. Tagja az Országos Ipartanácsnak, levelezőtagja a Kereskedelmi és Iparkamarának. A kormányzó 1936-ban érdemei elismeréséül kormányfőtanácsossá nevezte ki. Nagy Ferenc (Baranya vm., Független Kisgazda Párt) 1903-ban született Bisse községben, Baranya vármegyében. Református, nős, kisbirtokos. Hat elemi iskolát végzett és 28 esztendős koráig saját maga művelte atyjának 20 holdas kis földjét. Családja több évszázados kisbirtokos (paraszt) família, amelynek minden ága magyar és református vallású. Volt arató, tizenhárom télen keresztül erdei favágómunkás az uraság erdejében, volt felesbérlő, napszámos és fuvaros. Már 20 esztendős korában kezdett a helyi lapokba cikkeket írni és akkor irta meg Bisse község monográfiáját, amellyel elnyerte a Falu-Földműves Szövetség aranyérmes első díját. 1924-ben lépett be a Nagyatádi Szabó-féle kisgazda pártba, amelynek 1928-ban baranyavármegyei alelnöke lett. 1930-ban, amidőn Mayer János a Nagyatádi-serleg ünnepélyen Pécsett járt, többezer