1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Mester Miklós

258 a kiskőrösi választókerületet képviselte kisgazdapárti programmal. Elsőnek indítványozta a háborús vagyonok 80 százalékig való megadóztatását és ezt az indítványát a Ház el is fogadta, de nem valósították meg. A Nagyatádi-féle kisgazda pártnak ügyvezető elnöke volt. A második nemzetgyűlésen a Bethlen-féle egységes párt programjával képviselte régi kerületét, de a földadó emelése miatt kilépett a pártból és ellenzékbe ment. Amikor az úgynevezett frank-ügyben a baloldal kíméletlen támadást intézett a kormány ellen, újból csatlakozott az egységes párthoz. Az 1927. évi országgyűlésen ismét a kiskőrösi választókerületet képviselte és főként agrárkérdésekben érdekes felszólalásokat tartott. Egyik kezdeményezője volt az álláshalmozások és a mammut jövedelmek ellen irányuló mozgalomnak. Megszervezte az Országos Gazda Frontot, amelynek ügyvezető elnöke lett és amely a földműves társadalom szervezeteit, a gazdaköröket tömörítette magáiban. 1927-ben Pesti Újság címen agrár hetilapot indított. A névmagyarosítás érdekében megkezdett mozgalom is nevéhez fűződik. Lengyel Zoltánnal együtt megalapította a Névmagyarosító Társaságot. 1932 június 16-án megindította az első Nyilaskeresztes Párt, a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt szervezését és ugyanennek az évnek novemberében a párt hivatalos lapját, a Nemzet Szavát, amelynek most is főszerkesztője. 1933 szeptemberében ő alkalmazta pártjának jelvényéül először a nyikskeresztet és a zöldinget. Az 1935. évi általános választásokon mandátum nélkül maradt. Gömbös. Gyula halála után, 1936 októberében, majd 1938 nyarán is időközi választáson fellépett az abádszalóki választókerületben, de kisebbségben maradt. Baja város törvényhatósági bizottságának örökös tagja. Dr Mester Miklós (Ráckeve, Magyar Élet Pártja) 1906-ban született az udvarhely megyei Rugonfalván. Református, nős, tanár, a Külföldiek Otthona, Főiskolai Diákotthon igazgatója. Kisgazda családból származik s elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit a székelykeresztúri unitárius főgimnáziumban végezte. Azután Budapestre jött, ahol a Pázmány Péter-tudományegyetemen történettudományi tanulmányokat folytatott s ugyanitt szerezte meg a bölcsészeti doktorátust is. Mint erdélyi születésű elsősorban az erdélyi és román kérdéssel foglalkozott és e kérdéseknek elsőrangú szakértője. Nagy tudományos megalapozottsággal foglalkozott az erdélyi román nemzetiségi törekvések történetével. Igen széleskörű irodalmi és tudományos egyesületi működést fejtett ki s egyik legtevékenyebb tagja az erdélyi vonatkozású egyesületi életnek. A Népies Irodalmi Társaság belső tagjává választotta. Választmányi