1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Mátéffy Viktor

254 az általános közigazgatás s a mezőgazdaság szervezése körében nyolc könyvet írt s a hazai és a külföldi szaklapokban többszáz szakcikke jelent meg. A közgazdasági egyetemen még egyetemi tanársegéd korában éveken át tartott előadást a mezőgazdasági igazgatásról. 1936-ban, amikor az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatójává választották meg, kilépett az állami szolgálatból. Tiszteletbeli elnöke az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek, alelnöke az OMGE gabonaminőségi értékesítési bizottságának s a Magyar Agrár Újságírók és írók Országos Egyesületének, elnöki tanácstagja a Magyar Gazdaságkutató Intézetnek, póttagja a Magyar Nemzeti Bank főtanácsának, tagja többek között az Országos Hitelügyi Tanácsnak, a Kartell-Bizottságnak, az Országos Szőlő és Borigazdasági Tanácsnak, az Állandó Központi Talajjavító Bizottságnak, a Dohánytermelési Szaktanácsnak, a Magyar Gazdaságkutató Intézetnek, a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetnek, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Állandó Nemzetközi Bizottságának, a Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottságnak, az Országos Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanácsnak, a Nemzeti Önállósítási Tanácsnak, a Szesztermelési és Értékesítési Szaktanácsnak és az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsnak; választmányi tagja a Magyar Növénynemesítők Országos Szövetségének, a Magyar-román Kereskedelmi Kamarának, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Mátéff

y Viktor (Szob, Egyesült Keresztény Párt) 1881-ben született Vágsellyén. Római katolikus, plébános, pápai kamarás. A teológiát Esztergomban végezte el és 1903-ban 21 éves korában pápai engedéllyel szentelték pappá. Felszentelése előtt hitoktató volt Budapesten, 1908tól pedig két évtizeden át Esztergom belvárosi plébánosa volt. Azután Érsekvadkerten lett plébános. A háború alatt mint tábori lelkész, több ütközetben vett részt. Mint Esztergom város társadalmának egyik vezetőjét már a Károlyi forradalom idején is állandóan üldözték, a bolsevisták pedig letartóztatták és előbb a Markó-utcai fogházban, majd a gyűjtőfogházban tartották. Csak a kommunizmus bukása után szabadult ki. Már az első nemzetgyűlésen képviselte Esztergom várost keresztény egyesülés párti programmal. Ugyanakkor a közgazdasági élet terén is élénk munkásságot fejtett ki, vezérigazgatója volt az Esztergomvidéki Hitelbanknak, elnökigazgatója az Esztergomi Fogyasztási Szövetkezetnek, nemkülönben az Esztergomi Központi Szeszfőző Szövetkezetnek és a Közüzemi Rt.-nek. A második nemzetgyűlésen, továbbá az 1927. és 1931. évi országgyűlési választáson is Esztergom mandátumával foglalt helyet a parlamentben. Vass József népjóléti miniszter szűkebb környezetéhez tartozott és érdemei elismeréséül 1927-ben kormány-